spanyol
Español
Español
kb. 450 millió
Mexikó (110 millió), Kolumbia (47 millió), Spanyolország (46 millió), Argentína (40 millió), Peru (28 millió), Venezuela (27 millió), Chile (17 millió), Guatemala, Ecuador, Kuba, Dominikai Köztársaság, Bolívia, Honduras, Paraguay, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Puerto Rico, Panama, Uruguay, Egyenlítői-Guinea, Nyugat-Szahara, Európai Unió
Amerikai Egyesült Államok, Belize, Andorra, Gibraltár, Izrael
Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Egyesült Királyság, Franciaország, Svájc, Németország, Brazília, Marokkó, Izrael, Olaszország, Algéria
A spanyol (español), vagy más néven kasztíliai (castellano) egy újlatin nyelv, amely a spanyolországi Kasztília nevű régióból ered. A többi újlatin nyelvhez hasonlóan a köznapi latin nyelvből alakult ki, miután a rómaiak megjelentek az Ibériai-félszigeten (i. e. 218). A 16. században kezdődő ameriaki gyarmatosítások hatására a spanyol nyelv nagy területeken elterjedt mindkét amerikai kontinensen. Miután ezek az országok függetlenné váltak, a nyelvi egységesedés útjára léptek.
A spanyol nyelvet körülbelül 450 millió ember beszéli anyanyelveként, így második helyen áll az anyanyelvi beszélők számát tekintve a mandarin kínai után. Emellett 60 millióan beszélik második nyelvként, valamint 20 millióan tanulják idegen nyelvként. A spanyol a harmadik leggyakrabban használt nyelv az interneten (182 millió felhasználóval). Egyike az ENSZ hat hivatalos nyelvének is, valamint az Európai Unió, a Dél-amerikai Közös Piac, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és sok más nemzetközi szervezet is hivatalos nyelvként használja.
Az Ibériai-félsziget meghódítása a rómaiak által, a latin átveszi a korábbi nyelvek helyét
Népvándorlás – vizigót befolyás
Mór invázió – arab befolyás
X. Alfonz kasztíliai király – a kasztíliai nyelv használatának széles körű bevezetése (a toledói fordítóiskola megalapítása)
A lírai költők nyelve
Antonio de Nebrija Grammatica című művének megjelenése – ez volt az első könyv, amely egy olyan nyugat-európai nyelv szerkezetét írja le, ami nem a latin
Az első spanyolországi egyetem (Universidad de Palencia)
fonológiai és nyelvtani változások sora jellemzi, amelyek elvezettek az óspanyoltól a modern spanyolig
Felfedezések, a misszionáriusok és a kereskedelem nyelve, a spanyol nyelv elterjedése a Spanyol Birodalomban (az ősi amerikai nyelvek hatása)
Nyelvi fejlődés az Ibériai-félszigeten
Forrás: Wikimedia Commons
A latin nyelvből kialakulva az újlatin rokonaihoz hasonlóan a spanyol nyelvben is végbementek bizonyos szisztematikus hangváltozások. Néha megjelentek kettős magánhangzók, és érdekes módon a szó eleji PL-, CL-, FL- hangcsoportból palatális /ʎ/ hang lett, amelyet írásban ll-lel jelölnek, például: plorare → llorar.
A spanyol nyelv a latin ábécét használja, kiegészítve az ñ mássalhangzóval, amely egy palatális orrhangot jelöl. Mind az öt magánhangzó kaphat éles ékezetet.
5 darab kettős betűjük van (két betű, amely egy hangot jelöl): ch, ll, rr, gu és qu.
Különösen érdekes, hogy jelentős és szisztematikus különbség figyelhető meg a kijelentő és a kötőmód használata között. Míg a kijelentő mód valóságos vagy nyilvánvalóan valódi eseményekre vonatkozik, addig a kötőmód a kétség vagy a bizonytalanság kifejezésére szolgál vélelmezett szituációk esetén.
Hímnem | Nőnem | |
---|---|---|
a fekete macska | a kerek asztal | |
Egyes szám | el gato negro | la mesa redonda |
Többes szám | los gatos negros | las mesas redondas |
A spanyolban 3 szabályos ragozási sor van (-ar, -er, és -ir), például hablar (beszél), comer (eszik) és dormir (alszik), valamint pár tucat rendhagyó ige vagy igecsoport. Félig rendhagyónak számít a magánhangzóváltás a tőhangsúlyos és a toldalékhangsúlyos alakok között.
Tőhangsúlyos | Toldalékhangsúlyos | |
---|---|---|
querer
akar/szeret |
quiero
én akarok/szeretek |
queremos
mi akarunk/szeretünk |
dormir
alszik |
duermo
én alszom |
dormimos
mi alszunk |
Egyes szám | Többes szám | |||||
---|---|---|---|---|---|---|
1. személy | 2. személy | 3. személy | 1. személy | 2. személy | 3. személy | |
Kijelentő mód | ||||||
Jelen idő | como | comes | come | comemos | coméis | comen |
Folyamatos múlt idő | comía | comías | comía | comíamos | comíais | comían |
Befejezett múlt idő | comi | comiste | comió | comimos | comisteis | comieron |
Jövő idő | comeré | comerás | comerá | comeremos | comeréis | comerán |
Kötőmód | ||||||
Jelen idő | coma | comas | coma | comamos | comáis | coman |
Folyamatos múlt idő | comiera / comiese | comieras / comieses | comiera / comiese | comiéramos / comiésemos | comierais / comieseis | comieran / comiesen |
Jövő idő | comiere | comieres | comiere | comiéremos | comieres | comieren |
- | ||||||
Feltételes mód | comería | comerías | comería | comeríamos | comeríais | comerían |
Felszólító mód | come | coma | comamos | comed | coman |
Ezenkívül még az alábbi összetett igeidőket lehet képezni a haber segédige segítségével. Az alábbiakban az egyes szám 1. személyre láthatunk példát:
Kijelentő mód | Kötőmód | |
---|---|---|
Összetett múlt idő | he comido | haya comido |
Összetett régmúlt | había comido | hubiera comido/hubiese comido |
Befejezett jövő idő | habré comido | hubiere comido |
Összetett feltételes mód | habría comido | - |
A spanyol szókincsnek körülbelül 60 százaléka latin eredetű, kb. 10 százaléka származik a görögből, 10 százaléka a gótból, 10 százaléka az arabból és 10 százaléka egyéb nyelvekből (mint például a germán nyelvekből, a baszkból, az ibériaiból, a katalánból, a mayából, a navatlból, a kecsuából, az ajmarából és más nyelvekből).
A spanyol nyelvet jelentős arab hatás érte, mivel a muzulmánok 711 és 1492 között jelen voltak az Ibériai-félszigeten. Ezek a szavak gyakran felismerhetőek az "al-" kezdőszótagról (ami a határozott névelő az arabban).
Amikor a spanyol hódítók új területeket fedeztek fel, az amerikai természettel találkozva új szavakra volt szükségük, így sok ezer állat, növény és hely nevét vették át indián nyelvekből. Ezen szavak egy részét a spanyolajkú világnak csak egy kis részén használják, de számos közülük nemzetközileg is ismertté vált (például: csokoládé, tequila vagy puma).
A spanyol nyelv dokumentáltan navatl eredetű szavainak listája (főleg Mexikóban és Közép-Amerikában beszélik) rengeteg állat, növény, gyümölcs, zöldség, étel, ital valamint háztartási eszköz nevét tartalmazza.
Ezek közül sok szó "-tl" végű a navatl nyelvben. Mivel ennek a toldaléknak a kiejtése a spanyol beszélők számára nehézséget okoz, ezért ez a spanyol nyelvben "-te" végződéssé alakult (például: axolotl = ajolote).
A spanyol nyelv területi variánsai jobban eltérnek egymástól kiejtésben és szókincsben, mint a nyelvtanban. A legnagyobb különbség az európai spanyol (vagy más néven félszigeti spanyol) és a latin-amerikai spanyol között van, de vannak eltérések Spanyolországon illetve Spanyol-Amerikán belül is.