Vissza a tartalomjegyzékhez

szlovén

Slovenski jezik

Anyanyelvi beszélők száma

2,4 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Szlovénia, EU

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Ausztria, Olaszország, Magyarország

Nyelvi diaszpóra

Argentína, Egyesült Államok, Ausztrália

Ábécé
25 betű
Nyelvtani esetek
6
Nyelvkód
sl, slv
Nyelvi tipológia
flektáló , pro-drop (nem kell kitenni a névmási alanyt) , SVO
Nyelvcsalád
Indoeurópai, szláv, délszláv
Nyelvjárások száma
Kb. 50

Leghosszabb szó

dialektikus-materialista

Érdekes szó vagy mondat

mi ketten
legszebb szlovén szónak megválasztva

Történelem

A mai szlovénok ősei azok a szlávok voltak, akik a 6. századtól kezdve kezdték benépesíteni az Alpok keleti részén lévő régiót a mai Szlovénia területén, valamint Magyarország és Ausztria déli és Olaszország északkeleti részén. Az első írott nyelvemlék, amely a nyelv létezését tanúsítja, a 10. századból származik, ekkor jelentek meg az első ismert szlovén nyelvű dokumentumok. Ezek egyben a legrégibb olyan szövegek, amelyeket latin betűvel írtak egy szláv nyelven. Az első 50 szlovén nyelvű könyvet protestáns újítók írták a 16. században, ezek között szerepel az első nyelvtan 1550-ből és az első bibliafordítás is. A modern irodalmi nyelv számos szlovén dialektusból és a sok évszázadra visszanyúló szlovén írásbeliség hagyományaiból alakult ki.

Freising-kéziratok a 10. századból

Nyelvjárások

Szlovéniában 7 nyelvjáráscsoport létezik 46 nyelvjárással viszonylag kis földrajzi területen. Ebből kifolyólag a szlovén nyelv a leggazdagabb szláv nyelv a nyelvjárások számát tekintve. Ennek több oka is van. Szlovénia területének benépesülése több irányból történt. Négy nyelvcsalád (a germán, a finnugor, az újlatin és a szláv) találkozik ezen a helyen, és mindegyik hatással volt a szomszédaira. A földrajzi adottságok is fontos szerepet játszanak, mert a sok völgy és kiterjedt erdőségek a történelem során akadályt jelentettek az emberek közötti kapcsolatteremtésben. Mindezek a körülmények gazdag nyelvi örökséget, a szókincsben és a nyelvtani alakokban pedig sok helyi jellegzetességet eredményeztek, amelyeket a más régiókból származó beszélő nehezen ért meg.

  • Gorenjska narečna skupina
  • Dolenjska narečna skupina
  • Štajerska narečna skupina
  • Panonska narečna skupina
  • Koroška narečna skupina
  • Primorska narečna skupina
  • Rovtarska narečna skupina
  1. šavrinsko narečje
  2. čiško narečje
  3. kostelsko narečje
  4. mešani kočevski govori
  5. severnobelokranjsko narečje
  6. južnobelokranjsko narečje

Írásrendszer és kiejtés

  • a
  • b
  • c
  • č
  • d
  • e
  • f
  • g
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • p
  • r
  • s
  • š
  • t
  • u
  • v
  • z
  • ž

A helyesírásban a hangtani és az etimológiai elvek egyaránt érvényesülnek, melyek közül az utóbbiak kapnak nagyobb hangsúlyt. Emiatt egy adott betűt nem mindig ugyanúgy kell kiolvasni: például ez L betűt szó végén és magánhangzók után úgy ejtik, mint az angol W-t bil [biw]. Mássalhangzó előtt a V-t is az angol W-hez hasonlóan ejtik: stavba [stawba], vhod [whod]. A szlovén nyelv 29 hangját 25 latin betűvel írják, melyek közül hármon található mellékjel (č = cs, š = s, ž = zs).

A szóhangsúly bármelyik szótagra eshet. Ugyanaz a szó más hangsúllyal gyakran más jelentést eredményez.

Nyelvtan

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy egy főnévnek vagy egy melléknévnek milyen alakban kell állnia, hat esetet, három nemet és három számot kell figyelembe vennünk, ami összesen 54 lehetséges variációt eredményez. A igék személy (első, második, harmadik), 4 igeidő (jelen, jövő, befejezett múlt, régmúlt) és három szám (egyes, többes, kettős) szerint ragozhatóak. Rengeteg rendhagyó ige van, ezért nem egyszerű eldönteni, hogy egy bizonyos ige szabályosan ragozandó-e vagy rendhagyó módon, amihez külön meg kell tanulni az alakjait. A szóhangsúly, a kettős szám és a birtokos eset alakjai nem csak a külföldieknek okoznak nehézséget, de gyakran még maguknak a szlovéneknek is problémát jelentenek.

Az egyes és a többes szám mellett a kettős számot is használják. Ha egy főnév két személyt, két tárgyat vagy két fogalmat jelöl, abban az esetben kettős számban kell ragozni, amely kölönbözik mind az egyes, mind pedig a többes számtól. A kettős számot nem csak a főneveknél használják, hanem a mellékneveknek és a névmásoknak is vannak kettős számú alakjaik, valamint az igéket nem csak egyes és többes számban lehet ragozni, hanem kettős számban is.

menni (iti)

Egyes szám Kettős szám Többes szám
1. személy grem greva gremo
2. személy greš gresta greste
3. személy gre gresta gredo

férj (mož)

Egyes szám Kettős szám Többes szám
Alanyeset mož moža možje
Birtokos eset moža mož mož
Részeseset možu možema možem
Tárgyeset moža moža može
Helyhatározó eset pri možu pri možeh pri možeh
Eszközeset z možem z možema z možmi

lány (deklica)

Egyes szám Kettős szám Többes szám
Alanyeset deklica deklici deklice
Birtokos eset deklice deklic deklic
Részeseset deklici deklicama deklicam
Tárgyeset deklico deklici deklice
Helyhatározó eset pri deklici pri deklicah pri deklicah
Eszközeset z deklico z deklicama z deklicami

Szóképzés és lexikon

A szláv nyelvek körébe tartozó szlovén nyelv megőrizte a protoszláv nyelv néhány ősi jegyét, amelyek más szláv nyelvekből már kivesztek.

A szlovén nyelv legszembetűnőbb ősi jegye a kettős szám, amelyet csak a szlovén és a németországi szorb nyelv használ. A többi szláv nyelvben a kettős számnak már csak a nyomai figyelhetők meg.

További ősi jegy, amely a szlovén nyelvben megőrződött, a nagyon szabályos névmásrendszer. Kevés nyelvben van ehhez hasonló.

Kérdőszó (K) Mutató névmás (T) Határozatlan névmás (VS) Tagadószó (N)
kaj
mi
to
az
vse
minden
nič
semmi
kdo
ki
ta, tisti
ez
vsak
minden
nihče
senki
kakšen
milyen
takšen
ilyen
vsakršen
mindenféle
nikakršen
semmilyen
kje
hol
tam
ott
vsepovsod
mindenhol
nikjer
sehol
kdaj
mikor
takrat / tedaj
akkor
vedno / vsakokrat
mindig
nikoli
soha
kako
hogyan
tako
így
vsekakor
mindenhogyan
nikakor
sehogyan
koliko
mennyi
toliko
annyi
- nekoliko
néhány, nem kevés

A szlovén nyelv sok új szót képez a saját szótöveit felhasználva, ezért kevesebb jövevényszóval rendelkezik, mint a többi nyelv többsége. De természetesen a szlovén nyelv is vesz át idegen szavakat, ezeket azonban a nyelv szabályaihoz alakítja (az euró szlovénül evro).

Sok nyelven hívják CD-nek a CD-t az angol compact disc rövidítéseként, de szlovénül zgoščenka-nak nevezik őket (bár a CD elnevezést is használják). A számítógépet računalniknak, az okostelefont pedig dlančniknak hívják.

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Nyelvtörők

Vissza az elejére