Bevezetés

Az ír nyelv, az angolhoz hasonlóan, abban tűnik ki, hogy a nyelvtanulók száma felülmúlja az anyanyelvi beszélőket, és tanulmányok kimutatták, hogy akik naponta használják, azok nem anyanyelvi beszélők. Másrészt, több ír anyanyelvűnek, aki Írország angolul beszélő területén lakik (másnéven Galltacht, "idegen beszédterület"), ritkán van lehetősége írül beszélni. Ott túlzott udvariasság van divatban - ha egy egynyelvű angol jelenik meg, rögtön átváltanak az angolra, még ha a terem tele is van ír beszélőkkel. Azok a területek, ahol az ír maradt a közösség nyelve, azok a Gaeltacht.

Forrás: Wikimedia Commons

Történelem

Az ír az egyik legrégebbi irodalmi nyelv Európában, amit az 597-ből származó Amra Choluim Chille, azaz a Szent Colm Cille vagy Kolumba siralmai mutatnak. Már 1410 éve irodalmi nyelv volt, amikor az Európai Unió hivatalos nyelve lett 2007. január 1-én. Az ír használatát betiltották az angol megszállás alatt a Kilkenny rendeletekkel 1366-ban. A rendeletek egy későbbi változata előírta, hogy "Minden angolnak meg kell tanulnia angolul, vagy ír ellenségként kell kezelni"! Mégis, amikor VIII. Henrik angol király kikiáltotta magát "Írország királyá"-nak 1541-ben, a kiáltványt le kellett fordítani írre, hogy az angol gyarmat parlamentje, Dublinban megértse!

A több évszázados elpusztítási kísérletek ellenére, a többség nyelve maradt az ír Írországban az 1845-49-es nagy éhínségig, amikor 1-2 millió ember halt éhen. Majdnem teljesen kihalt a XIX. század végére. Amikor 1922-ben Írország független lett, az első ír kormány első rendelete az volt, hogy minden gyerek mind az általános, mind a középiskolában legalább napi egy órában írül kell, hogy tanuljon. Az 1998-as nagypénteki megállapodás, amely véget vetett a politikai erőszaknak Észak-Írországban, 3 oldalas kötelezettség-vállalást tartalmaz a brit kormány részéről, hogy támogatja az ír nyelvet.

Nyelvtan

A nyelvtan különösen bonyolult. Gyakori a változás a szavak elején, például a cosa ((nő) lába); a chosa ((férfi) lába); a gcosa (lábaik). Nincs "have" birtokol ige akárcsak a magyarban, hanem a lenni ige tükrözi mindazt, amit a ser/estar megkülönböztetés a spanyolban (is/tá, írül például az is bean í (ő nő), de a tá sí anseo (ő itt van); és a lengyel jest/bywa megkülönböztetés (tá/bíonn írül, például a tá sí anseo (ő most itt van), de a bíonn sí anseo (ő itt szokott lenni)).

Az írben külön számnevek vannak az emberek és a nem-emberek számolására: "két ló" dhá chapall, de "két ember" egyszerűen beirt.

Az írben, akárcsak a magyarban, a páros dolgok egyikét félként említik, pl. ar leathchois (féllábú); ar leathshúil (félszemű) stb.

Gabh mo leithscéal = bocsásson meg, szó szerint: "fogadja el a féltörténetemet".