cseh
Český jazyk
Český jazyk
kb. 10 millió
Csehország, EU; a hivatalos kommunikációban Szlovákiában is használható
Ausztria, Németország, Horvátország, Szlovákia
Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Egyesült Királyság, Ukrajna, Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Amerikai Egyesült Államok
Az ország hivatalos neve Česká republika. Hivatalos rövid elnevezése nincs.
Az ország számos történelmi régióra osztható: a központi rész Čechy (ezt a nevet használják az egész ország megnevezésére is), Morava és Slezsko (Csehországhoz tartozó része, amely földrajzilag és közigazgatásilag Moráviához tartozik). Dióhéjban összefoglalva: Čechy Čechyből és Moravából, míg Morava Moravából és Slezskóból áll. A helyzetet tovább bonyolítja a český melléknév, amely mind bohémiait mind pedig csehet jelent.
Forrás: Wikimedia Commons
Csehszlovákia 1993-as szétesése után elfogadható rövid név nélkül maradt az ország. A legesélyesebb jelölt, a Česko elnevezés (amely a Československo név első feléből jön) elég szokatlanul hangzott. Most, húsz évvel később már gyakrabban használják, de még mindig nem számít általánosan elfogadott elnevezésnek.
Az eredetileg javasolt angol megnevezés a Czechia sem nagyon terjedt el. A Bohemia nevet a történelmi ország és az országrész megnevezésére használják. Egy másik javaslat a Czech lands elnevezés volt (a Netherlands mintájára), de ez nem igazán rövidebb, így az egyetlen reálisnak tűnő angol nyelvű elnevezés a Czech Republic marad.
Az első írásos emlékek (jegyzetek latin nyelvű kéziratokban)
"Ócseh" – az első igazi írásos emlékek, pl. Dalimil-krónika, Alexandreis (eposz lovagi motívumokkal), mondák stb.
A helyesírás megszilárdulása (kétjegyű betűk)
Husz János Orthographia Bohemicája, melyben szisztematikusan bevezette a mellékjelek használatát (amely akkor még nem vált elfogadottá)
Náměšťská mluvnice – a cseh nyelv első nyomtatott nyelvtana
Bible Kralicka (Kralici biblia - az első és egyben nagyon jelentős bibliafordítás)
A standard cseh nyelv virágzásának csúcspontja, a tudományos irodalom és a krónikák fejlődése; bratrský pravopis (Brethren ortográfia)
Grammaticae Bohemicae, ad leges naturalis methodi conformatae, et notis numerisque illustratae ac distinctae, libri duo – a cseh nyelv első rendszeres nyelvtana, szerzője Vavrinec Benedikti
Cseh földön a német nyelv hivatalossá és a csehvel egyenrangúvá válik
Írásos irodalom csak száműzetésben
Ausführliches Lehrgebäude der böhmischen Sprache – a cseh nyelv első modern nyelvtana, szerzője Josef Dobrovský; a nagy helyesírási vita kezdete
Jungmann cseh-német szótára
Pavel Josef Šafařík által indítványozott helyesírási reform, 1849 óta alapvetően a modern helyesírást használják
Cseh földön a cseh nyelv hivatalossá és a némettel egyenrangúvá válik
Gebauer standardizálja a nyelvtant
Csehszlovákia hivatalos nyelve a csehszlovák nyelv
Csehszlovákia kettéválása, a média cseh és szlovák passzív kétnyelvűségének a vége
A háčeknak létezik egy érdekes vizuális megjelenési formája – általában a betű felett elhelyezkedő ék alakú jelről van szó (ˇ), de a ď és a ť betűk esetében máshogy jelenik meg – ilyenkor majdnem úgy néz ki, mint egy, a betű jobb oldalához csatolt aposztróf. Ez csak egy vizuális eltérés, még mindig ugyanarról a háček nevű mellékjelről beszélünk. Kézírásban ilyenkor mindig rendes háčekot használnak. Mivel ezek a betűk csak a szlovák és a cseh nyelvben léteznek, ezért a fenti jelenséget a külföldiek kevésbé ismerik, így ezt a jelet gyakran összetévesztik más mellékjelekkel (például különálló aposztrófot írnak helyette).
A cseh nyelvben van néhány különleges betű, mint például a Ř/ř, amely egy emelt alveoláris nem-szonoráns pergetett mássalhangzó [r̝]. Ez a fonéma csak a cseh nyelvben létezik.
Folytonosság figyelhető meg a nyelvjárások között a csehtől a szlovák felé, valamint köztes nyelvjárásokkal a lengyel nyelv (po naszymu) és a lah nyelvjárás felé. Így a nyugati és keleti szláv nyelvek nyelvjárásait a kölcsönös érthetőség láncolata köti össze, ezért ezek az északi szláv nyelvjárás-kontinuum részének tekinthetők.
Általánosságban véve az összes cseh és szlovák nyelvjárást egymás számára kölcsönösen érthetőnek szokás tekinteni, bár a kölcsönös érthetőség elég nehézkesen működik a cseh és a legkeletebbi szlovák nyelvjárások között.
A cseh nyelv rétegződésének kérdése elég egyedi eset – két széles körben elterjedt változata létezik a nyelvnek: az irodalmi cseh (spisovná čeština, SČ) és a köznyelvi cseh (obecná čeština, OČ). A SČ a 19. században jött létre, amikor a nyelv megújult, és növekvő befolyásra tett szert. Az új irodalmi nyelvre nagy hatással volt a nagy presztízsű és élénk irodalmú időszakok régebbi nyelve. Időközben kialakult a beszélt cseh nyelv is, és ezzel egy új nyelvjárásközi forma jött létre – az OČ.
Az SČ és az OČ között kölcsönös érthetőség áll fenn (az OČ-t sikeresen megtisztították a germanizmusoktól). A fő különbségek nem a szókincsben, hanem a morfológiában, a mondattanban és a stílusban rejlenek.
Az SČ-t elsősorban írásban, az OČ-t pedig elsősorban szóban használják, és elfogadott (sőt teljesen normális dolognak számít), ha a beszédben majdnem minden nyelvi rétegben az OČ-t használják még a tanult emberek is. Sőt, nagyon merevnek vagy nevetségesnek találják, ha valaki (spontán) beszélt nyelvben az SČ-t használja.
malom | kocsi | nagy fák | lenni | |
---|---|---|---|---|
SČ | mlýn | vozík | velké stromy | být |
OČ | mlejn | vozejk | velký stromy | bejt |
A cseh nyelvnek hét esetből álló, kiterjedt esetrendszere van (alanyeset, birtokos eset, részeshatározói eset, tárgyeset, megszólító eset, helyhatározói eset és eszközhatározói eset). A főnevek, névmások, melléknevek, melléknévi igenevek és determinánsok annak az esetnek megfelelően kapnak különböző végződéseket, amelyikben állnak.
Egyes szám | Többes szám | |
---|---|---|
Alanyeset |
Šéf sem zanedlouho přijede.
A főnök hamarosan jönni fog. |
Velcí šéfové z hlavních televizních stanic měli právo oficiálně vyžadovat spolupráci, kdy chtěli.
A vezető tévécsatornák nagy főnökeinek megvolt a joguk, hogy hivatalos együttműködést kérjenek, amikor csak akartak. |
Birtokos eset |
Zvedl telefon a vytočil číslo svého šéfa.
Felemelte a kagylót, és tárcsázta a főnöke számát. |
Mzdy městských šéfů se mohou i výrazně lišit.
A városvezetők bére jelentősen különbözhet. |
Részeseset |
Sekretářka Ludmila přinesla šéfovi šálek čaje s citronem.
Ludmila titkárnő hozott a főnökének egy csésze teát citrommal. |
Šéfům se obchod nezdál dost zajímavý.
A főnököknek nem tűnt elég érdekesnek az üzlet. |
Tárgyeset |
Nejlépe je dotázat se hned na šéfa.
Legjobb egyből kérni a főnököt. |
Expanze firem nutí šéfy cestovat.
Az üzlet bővítése a főnököket utazásra kényszeríti. |
Megszólító eset |
Jasně, šéfe, hned tam zajdu a předvedu ho.
Persze, főnök, elmegyek érte. |
Pokud nevykonávají řádně svou práci, vy, šéfové, byste se jich měli zbavit.
Ha nem végzik a dolgukat rendesen, maguknak, főnököknek, ki kell rúgniuk őket. |
Helyhatározó eset |
Záleží to na šéfovi.
Ez a főnöktől függ. |
Češi oceňují na šéfech především slušné a upřímné jednání.
A csehek méltányolják, ha a főnök udvarias és őszinte hozzájuk. |
Eszközeset |
Se svým šéfem nebudu komunikovat přes média.
Nem fogok a médián keresztül kommunikálni a főnökömmel. |
Pesimismus mezi šéfy firem šíří i nepříznivý stav budoucích zakázek.
A vállalati vezetők pesszimizmusa kedvezőtlenül hat a jövőbeli megrendelésekre. |
A cseh nyelvben három vagy négy nyelvtani nem van:
A nyelvtani nem általában nem vezethető le a szó szemantikai tulajdonságaiból, csak annyi bizonyos, hogy a hímnemű személyek nyelvtani neme hímnem élő (bár itt is akad néhány kivétel, például a kníže (herceg) többes számban semlegesneműnek számít), és hogy a nőnemű személyek nyelvtani neme nőnem (de itt is van kivétel, például a děvče (lány) semlegesnemű szó).
A hímnem élő és a hímnem élettelen közti határvonal kissé elmosódott: néhány (hímnemű) állat és tárgy élőnek számít egyes számban, míg többes számban élettelennek.
Az emberek mindig élők; a slaneček (hering) többes számban lehet élő és élettelen is (slanečci, slanečky); a bacil (bacilus) egyes és többes számban is lehet mind élő, mind pedig élettelen; a stroj (gép) pedig kivétel nélkül mindig élettelen. Az élő-élettelen megkülönböztetést néha jelentéstani egyértelműsítésre is használják: az android általában élő, ha egy emberszerű robotról van szó, és élettelen, ha az operációs rendszerről.
A robot szót Josef Čapek alkotta meg, melyet később testvére, az író Karel Čapek felhasznált az 1920-ban cseh nyelven megjelent R.U.R. (Rossum Univerzális Robotjai) című művében. A szó a (szláv és régies cseh) robota (munka) szóból ered, bár lehetséges, hogy Josef a szlovák nyelvből merítette az ihletet, ahol a robiť (dolgozni) egy hétköznapi ige.
A nenávidět (utálni) igének nincs tagadó alakja. Nyilván a csehek nem képesek arra, hogy ne utáljanak valamit...