angol

English language

Anyanyelvi beszélők száma

360 millió, kb. 70 millió Európában

Hivatalos nyelv a következő országokban:

54 országban, például Európában: Egyesült Királyság (60 millió), Írország (4,5 millió); a világ többi részén: Egyesült Államok (267 millió), Kanada (25 millió), Ausztrália (18 millió), Új-Zéland (4 millió). Az angol nyelvet a korábbi brit és amerikai gyarmatokon is használják hivatalos nyelvként a közigazgatásban, az oktatásban és az üzleti életben, bár a legtöbb ember más nyelven beszél a mindennapi életben, Ezen országok közé tartozik India (25 millió beszélő) és Pakisztán (88 millió beszélő).

Nyelvi diaszpóra

Spanyolország és Franciaország (összesen kb. 3 millió), a Nemzetközösségben élő, származásukat számon tartó egyesült királysági leszármazottak

Ábécé
26 betű

Nyelvtani esetek
0

Nyelvkód
en, eng

Nyelvi tipológia
izoláló , SVO

Nyelvcsalád
Indoeurópai, germán, nyugati germán

Nyelvjárások száma
kb. 30 Angliában, kb. 10 az Egyesült Királyság többi részén, kb. 20 Írországban és a kisebb szigeteken, kb. 50 az Egyesült Államokban, kb. 10 Kanadában, kb. 15 Ausztráliában és Új-Zélandon, 10 Indiában, további néhány tucat különböző tengerentúli területeken és nemzetközösségi országokban

Leghosszabb szó

antidisestablishmentarianism

egy angliai politikai mozgalom, amely ellenezte az anglikán egyház állami egyházi jogállásának megszüntetését

uncharacteristically

nem jellemzően

Érdekes szó vagy mondat

ultrarevolutianaries

minden magánhangzó kétszer szerepel

sequoia

5 különböző magánhangzó 7 betűben

strengthlessnesses

18 betű csak egyféle magánhangzóval

rhythms

7 betűből álló szó, amely az 5 magánhangzó egyikét sem tartalmazza

Történelem

Az angol nyelv története leginkább a más nyelvekkel történt kölcsönhatásokról szól. Az évszázadok során számos nyelv hatott az angol nyelvre.

Az óangol nyelvre előbb a kelta nyelvek és a latin nyelv volt befolyással, amelyeket abban az időben beszéltek, amikor a germán népek elkezdték benépesíteni Nagy-Britannia szigetét, később pedig az ónorvég, amelyet a norvég hódítók beszéltek. A középangol nyelvre a normann és a standard francia volt befolyással.

Ezen kölcsönhatások azt eredményezték, hogy az angol nyelv szókincse sok más nyelvből, különösen latinból és franciából vett szavakkal bővült. A húsételeket jelentő szavak természetesen a franciából jöttek, míg a farmerek megtartották a germán eredetű szavakat maguknak az állatoknak a megnevezésére. Innen erednek az olyan szópárok, mint a cow/ox (tehén) és a beef (marhahús), vagy a deer (szarvas) és a venison (szarvashús). Bizonyos nem teljesen értett okok miatt az angol nyelv elvesztette a ragjainak többségét is, amelyek jellemzőek voltak a nyelv korábbi állapotaira.

Nyelvtan

Az angol nyelvhez két alapvető nyelvtani modell létezik. A hagyományos nyelvtan, amelyet anyanyelvi beszélők számára tanítanak (vagy nem tanítanak), nagyon különbözik attól, amit azoknak tanítanak, akik második nyelvként tanulják az angolt.

Az anyanyelvi beszélők számára készült hagyományos nyelvtan arról ismert, hogy sok olyan szabályt tartalmaz, amelyet egyetlen anyanyelvi beszélő sem tart be következetesen, még a legműveltebbek sem. Például:

Nem szabad azt mondani, hogy It's me (Ez én vagyok), mert a "me" tárgyesetben van.
Hopefullyval (remélhetőleg) nem kezdünk mondatot, mert az azt jelenti, hogy "reményteli módon".
Elöljárószó nem állhat a mondat végén, mert az elöljárószónak főnév előtt kell állnia.

Írásrendszer

Az angol nyelvet latin alapú ábécével írják, amely 26 betűből és egy mellékjelből, az aposztrófból áll. Az angol helyesírás bonyolult, csak közvetett kapcsolat van a szavak kiejtése és írásmódja között. Sok általános szabály van, de mind alól rengeteg a kivétel.

Mindez azt jelenti, hogy az angol nyelvet beszélő gyerekek rengeteg időt töltenek az iskolában azzal, hogy megtanulják helyesen leírni a szavakat. Ez azt is jelenti, hogy az angolul beszélő embereknek nagy gyakorlatuk van a szavak betűzésében, és alkalmazzák is azt. Ezért nagyon fontos, hogy tudjuk a betűk neveit.

A a
ɛı
B b
bi:
C c
si:
D d
di:
E e
i:
F f
ɛf
G g
ʤi:
H h
ɛiʧ
I i
aı
J j
ʤɛı
K k
kɛı
L l
ɛl
M m
ɛm
N n
ɛn
O o
o
P p
pi:
Q q
kju:
R r
ar
S s
ɛs
T t
ti:
U u
ju:
V v
vi:
W w
'dʌbəlju
X x
ɛks
Y y
waı
Z z
zi:, zɛd
'
ə'pastrəfi

A z betűnek két neve van. Az amerikai angolban mindig a [zi:] elnevezést használják, míg a többi nyelvjárásban mindkét név használatos.

Az angolban a pont is nagyon fontos szerepet játszik, kiváltképp az amerikai angolban, mivel az emberek nagy része és gyakorlatilag az összes napilap és folyóirat három ponttal helyettesíti a csúnya szavakat, például What the ...? (Mi a ... ?) vagy What the f...? (Mi a f... ?), what a ...ing idiot! (Micsoda balf...!)

Nem anyanyelvi változatok

Európában az angolt gyakran lingua francaként használják a nyelvek közti kommunikációban, de szinte semmilyen szerepet nem játszik a helyi közigazgatásban vagy az oktatásban (eltekintve attól, hogy kötelező iskolai tantárgy). Ez a fajta nem anyanyelvi angol nyelv sok dologban eltér az anyanyelvi változatoktól, és néhány sajátossága, amely fontos szerepet játszik az anyanyelvi változatokban, itt nagyrészt hiányzik. Ilyen például a hanglejtés és a megszámlálható-megszámlálhatatlan megkülönböztetés, emellett más dolgokban, mint például a névelő- és az igeidő-használatban is eltér az anyanyelvi változatoktól, éppúgy, mint a szókincs egy részében is. Néhányan úgy gondolják, hogy ilyen módon létrejöhet egy európai nem anyanyelvi standard, amely annyira különbözik az anyanyelvi nyelvhasználattól, hogy az anyanyelvi beszélőknek is meg kellene tanulniuk (bár az nem világos, hogy ezt hogy lehetne kivitelezni).

Hangok (Fonetika)

Magánhangzók

Az angol nyelvnek nem egy magánhangzórendszere van, hanem ehelyett számos különböző rendszer létezik, amelyek különböznek hely, társadalmi osztály vagy más tényezők alapján, és ezek át is fedik egymást. Nem csak a magánhangzókészlet függ ezektől a tényezőktől, de a magánhangzók eloszlása is változik nyelvjárásról nyelvjárásra, így a pasta (tészta) szót az egyik nyelvjárásban ['pastə]-nak ejtik, míg a másikban ['pæstə]-nak.

Itt látható az egyesült királysági és az amerikai magánhangzókészlet standard kiejtése:

Egyesült Királyság (köznyelvi kiejtés)

Betűzés	IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé)	Példa	IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé)	Fordítás
ee, ea, e-e	i	bead	bi:d	gyöngyszem
i	ı	bid	bıd	árajánlat
e	e	bed	bed	ágy
a	æ	bad	bæd	rossz
u-	ʌ	bun	bʌn	konty
ur, er	ɜ	burn	bɜ:n	ég, éget
u, oo, ue	u	suit	su:t	öltöny
oo, ou	ʊ	soot	sʊt	korom
au, augh, ough	o	caught	ko:t	elkapott
o-	ɒ	cot	kɒt	kiságy
a, ar-	a:	cart	ka:t	kocsi
csak hangsúlytalan
-a, -er	ə	speaker	'spi:kə	hangszóró
kettős magánhangzók
ay, ai-, a-e	eı	bay	beı	öböl
i, i-e, igh, uy, -y	aı	buy	baı	vásárol
oy, oi-	oı	boy	boı	fiú
uoy, ooey	uı	buoy	buı	bója
ow, ou-	aʊ	bow	baʊ	íj
o, o-e, oe, oa-	oʊ	bow	boʊ	íj

általános amerikai

Betűzés	IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé)	Példa	IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé)	Fordítás
ee, ea, e-e	i	bead	bid	gyöngyszem
i	ı	bid	bıd	árajánlat
e	e	bed	bed	ágy
a	æ	bad	bæd	rossz
u-	ʌ	bun	bʌn	konty
ur, er	ɝ	burn	bɝn	ég, éget
u, oo, ue	u	suit	sut	öltöny
oo, ou	ʊ	soot	sʊt	korom
au, augh, ough	ɔ *	caught	kɔt	elkapott
o-	a *	cot	kat	kiságy
csak hangsúlytalan
-a, -e-	ə	Donna	'danə	Donna (név)
-a, -e-	ɚ	Donner	'danɚ	Donner (név)
kettős magánhangzók
ay, ai-, a-e	eı	bay	beı	öböl
i, i-e, igh, uy, -y	aı	buy	baı	vásárol
oy, oi-	oı	boy	bɔı	fiú
uoy, ooey	uı	buoy	buı	bója
ow, ou-	aʊ	bow	baʊ	íj
o, o-e, oe, oa-	oʊ	bow	bɔʊ	íj

*Sok amerikai nem különbözteti meg ezt a kettőt, kivéve az /r/ félhangzó előtt.

Lingvopédia