Vissza a tartalomjegyzékhez

angol

English language

Anyanyelvi beszélők száma

360 millió, kb. 70 millió Európában

Hivatalos nyelv a következő országokban:

54 országban, például Európában: Egyesült Királyság (60 millió), Írország (4,5 millió); a világ többi részén: Egyesült Államok (267 millió), Kanada (25 millió), Ausztrália (18 millió), Új-Zéland (4 millió). Az angol nyelvet a korábbi brit és amerikai gyarmatokon is használják hivatalos nyelvként a közigazgatásban, az oktatásban és az üzleti életben, bár a legtöbb ember más nyelven beszél a mindennapi életben, Ezen országok közé tartozik India (25 millió beszélő) és Pakisztán (88 millió beszélő).

Nyelvi diaszpóra

Spanyolország és Franciaország (összesen kb. 3 millió), a Nemzetközösségben élő, származásukat számon tartó egyesült királysági leszármazottak

Ábécé
26 betű
Nyelvtani esetek
0
Nyelvkód
en, eng
Nyelvi tipológia
izoláló , SVO
Nyelvcsalád
Indoeurópai, germán, nyugati germán
Nyelvjárások száma
kb. 30 Angliában, kb. 10 az Egyesült Királyság többi részén, kb. 20 Írországban és a kisebb szigeteken, kb. 50 az Egyesült Államokban, kb. 10 Kanadában, kb. 15 Ausztráliában és Új-Zélandon, 10 Indiában, további néhány tucat különböző tengerentúli területeken és nemzetközösségi országokban

Leghosszabb szó

egy angliai politikai mozgalom, amely ellenezte az anglikán egyház állami egyházi jogállásának megszüntetését
nem jellemzően

Érdekes szó vagy mondat

minden magánhangzó kétszer szerepel
5 különböző magánhangzó 7 betűben
18 betű csak egyféle magánhangzóval
7 betűből álló szó, amely az 5 magánhangzó egyikét sem tartalmazza

Történelem

Az angol nyelv története leginkább a más nyelvekkel történt kölcsönhatásokról szól. Az évszázadok során számos nyelv hatott az angol nyelvre.

Az óangol nyelvre előbb a kelta nyelvek és a latin nyelv volt befolyással, amelyeket abban az időben beszéltek, amikor a germán népek elkezdték benépesíteni Nagy-Britannia szigetét, később pedig az ónorvég, amelyet a norvég hódítók beszéltek. A középangol nyelvre a normann és a standard francia volt befolyással.

Ezen kölcsönhatások azt eredményezték, hogy az angol nyelv szókincse sok más nyelvből, különösen latinból és franciából vett szavakkal bővült. A húsételeket jelentő szavak természetesen a franciából jöttek, míg a farmerek megtartották a germán eredetű szavakat maguknak az állatoknak a megnevezésére. Innen erednek az olyan szópárok, mint a cow/ox (tehén) és a beef (marhahús), vagy a deer (szarvas) és a venison (szarvashús). Bizonyos nem teljesen értett okok miatt az angol nyelv elvesztette a ragjainak többségét is, amelyek jellemzőek voltak a nyelv korábbi állapotaira.

Nyelvtan

Az angol nyelvhez két alapvető nyelvtani modell létezik. A hagyományos nyelvtan, amelyet anyanyelvi beszélők számára tanítanak (vagy nem tanítanak), nagyon különbözik attól, amit azoknak tanítanak, akik második nyelvként tanulják az angolt.

Az anyanyelvi beszélők számára készült hagyományos nyelvtan arról ismert, hogy sok olyan szabályt tartalmaz, amelyet egyetlen anyanyelvi beszélő sem tart be következetesen, még a legműveltebbek sem. Például:

  • Nem szabad azt mondani, hogy It's me (Ez én vagyok), mert a "me" tárgyesetben van.
  • Hopefullyval (remélhetőleg) nem kezdünk mondatot, mert az azt jelenti, hogy "reményteli módon".
  • Elöljárószó nem állhat a mondat végén, mert az elöljárószónak főnév előtt kell állnia.

Írásrendszer

  • a
  • b
  • c
  • d
  • e
  • f
  • g
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • p
  • q
  • r
  • s
  • t
  • u
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z

Az angol nyelvet latin alapú ábécével írják, amely 26 betűből és egy mellékjelből, az aposztrófból áll. Az angol helyesírás bonyolult, csak közvetett kapcsolat van a szavak kiejtése és írásmódja között. Sok általános szabály van, de mind alól rengeteg a kivétel.

Mindez azt jelenti, hogy az angol nyelvet beszélő gyerekek rengeteg időt töltenek az iskolában azzal, hogy megtanulják helyesen leírni a szavakat. Ez azt is jelenti, hogy az angolul beszélő embereknek nagy gyakorlatuk van a szavak betűzésében, és alkalmazzák is azt. Ezért nagyon fontos, hogy tudjuk a betűk neveit.

  • A a
    ɛı
  • B b
    bi:
  • C c
    si:
  • D d
    di:
  • E e
    i:
  • F f
    ɛf
  • G g
    ʤi:
  • H h
    ɛiʧ
  • I i
  • J j
    ʤɛı
  • K k
    kɛı
  • L l
    ɛl
  • M m
    ɛm
  • N n
    ɛn
  • O o
    o
  • P p
    pi:
  • Q q
    kju:
  • R r
    ar
  • S s
    ɛs
  • T t
    ti:
  • U u
    ju:
  • V v
    vi:
  • W w
    'dʌbəlju
  • X x
    ɛks
  • Y y
    waı
  • Z z
    zi:, zɛd
  • '
    ə'pastrəfi

A z betűnek két neve van. Az amerikai angolban mindig a [zi:] elnevezést használják, míg a többi nyelvjárásban mindkét név használatos.

Az angolban a pont is nagyon fontos szerepet játszik, kiváltképp az amerikai angolban, mivel az emberek nagy része és gyakorlatilag az összes napilap és folyóirat három ponttal helyettesíti a csúnya szavakat, például What the ...? (Mi a ... ?) vagy What the f...? (Mi a f... ?), what a ...ing idiot! (Micsoda balf...!)

Nem anyanyelvi változatok

Európában az angolt gyakran lingua francaként használják a nyelvek közti kommunikációban, de szinte semmilyen szerepet nem játszik a helyi közigazgatásban vagy az oktatásban (eltekintve attól, hogy kötelező iskolai tantárgy). Ez a fajta nem anyanyelvi angol nyelv sok dologban eltér az anyanyelvi változatoktól, és néhány sajátossága, amely fontos szerepet játszik az anyanyelvi változatokban, itt nagyrészt hiányzik. Ilyen például a hanglejtés és a megszámlálható-megszámlálhatatlan megkülönböztetés, emellett más dolgokban, mint például a névelő- és az igeidő-használatban is eltér az anyanyelvi változatoktól, éppúgy, mint a szókincs egy részében is. Néhányan úgy gondolják, hogy ilyen módon létrejöhet egy európai nem anyanyelvi standard, amely annyira különbözik az anyanyelvi nyelvhasználattól, hogy az anyanyelvi beszélőknek is meg kellene tanulniuk (bár az nem világos, hogy ezt hogy lehetne kivitelezni).

Hangok (Fonetika)

Magánhangzók

Az angol nyelvnek nem egy magánhangzórendszere van, hanem ehelyett számos különböző rendszer létezik, amelyek különböznek hely, társadalmi osztály vagy más tényezők alapján, és ezek át is fedik egymást. Nem csak a magánhangzókészlet függ ezektől a tényezőktől, de a magánhangzók eloszlása is változik nyelvjárásról nyelvjárásra, így a pasta (tészta) szót az egyik nyelvjárásban ['pastə]-nak ejtik, míg a másikban ['pæstə]-nak.

Itt látható az egyesült királysági és az amerikai magánhangzókészlet standard kiejtése:

Egyesült Királyság (köznyelvi kiejtés)

Betűzés IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé) Példa IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé) Fordítás
ee, ea, e-e i bead bi:d gyöngyszem
i ı bid bıd árajánlat
e e bed bed ágy
a æ bad bæd rossz
u- ʌ bun bʌn konty
ur, er ɜ burn bɜ:n ég, éget
u, oo, ue u suit su:t öltöny
oo, ou ʊ soot sʊt korom
au, augh, ough o caught ko:t elkapott
o- ɒ cot kɒt kiságy
a, ar- a: cart ka:t kocsi
csak hangsúlytalan
-a, -er ə speaker 'spi:kə hangszóró
kettős magánhangzók
ay, ai-, a-e bay beı öböl
i, i-e, igh, uy, -y buy baı vásárol
oy, oi- boy boı fiú
uoy, ooey buoy buı bója
ow, ou- bow baʊ íj
o, o-e, oe, oa- bow boʊ íj

általános amerikai

Betűzés IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé) Példa IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé) Fordítás
ee, ea, e-e i bead bid gyöngyszem
i ı bid bıd árajánlat
e e bed bed ágy
a æ bad bæd rossz
u- ʌ bun bʌn konty
ur, er ɝ burn bɝn ég, éget
u, oo, ue u suit sut öltöny
oo, ou ʊ soot sʊt korom
au, augh, ough ɔ * caught kɔt elkapott
o- a * cot kat kiságy
csak hangsúlytalan
-a, -e- ə Donna 'danə Donna (név)
-a, -e- ɚ Donner 'danɚ Donner (név)
kettős magánhangzók
ay, ai-, a-e bay beı öböl
i, i-e, igh, uy, -y buy baı vásárol
oy, oi- boy bɔı fiú
uoy, ooey buoy buı bója
ow, ou- bow baʊ íj
o, o-e, oe, oa- bow bɔʊ íj

*Sok amerikai nem különbözteti meg ezt a kettőt, kivéve az /r/ félhangzó előtt.

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Vissza az elejére