Vissza a tartalomjegyzékhez

horvát

Hrvatski jezik

Anyanyelvi beszélők száma

4,4 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia (egyike a Vajdaság 7 hivatalos nyelvének), Európai Unió

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Montenegró, Magyarország, Ausztria, Olaszország, Románia

Nyelvi diaszpóra

Németország, Svédország, Franciaország és más nyugati EU-s országok, Argentína, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland

Ábécé
27 betű - 30 fonéma (Az nj, lj, és dž fonémákat két betűvel jelölik)
Nyelvtani esetek
7
Nyelvkód
hr, hrv
Nyelvi tipológia
flektáló , pro-drop (nem kell kitenni a névmási alanyt) , SVO
Nyelvcsalád
Indoeurópai, szláv, délszláv Indo-European, Slavic, South Slavic
Nyelvjárások száma
3 nyelvjáráscsoport kb. 25-30 nyelvjárással

Leghosszabb szó

trónörökös

Érdekes szó vagy mondat

A hegyek rosszabban égnek a csúcsukon.
4 különböző hanglejtéssel

Bevezetés

A horvát nyelv nagyon közel áll a szerbhez, a bosnyákhoz és a montenegróihoz. A 15.századtól kezdett irodalmi nyelvvé fejlődni sok helyi változat formájában, a mai formáját (kisebb eltérésektől eltekintve) a 19. században nyerte el.

A 19. században létezett egy erős mozgalom, amely közös délszláv nyelvet szeretett volna. Ennek a hatásaként a szerb és a horvát nyelv számára nagyon hasonló standard nyelvet dolgoztak ki, és emiatt majdnem az egész 20. században nagyon sokan úgy gondolták, hogy csak egy nyelv van, a szerbhorvát (vagy horvátszerb). Mások azon a véleményen voltak, hogy két külön nyelvről van szó (a horvátról és a szerbről). A montenegrói nyelv az intellektuális szókincse és szakszókincse alapján tekinthető a szerb egy variánsának, noha sok megkülönböztető jeggyel rendelkezik. Nehéz meghatározni, hogy a standard bosnyák minek számít, annyi azonban biztos, hogy a szerb és a horvát nyelv között helyezkedik el, és számos variánsa létezik, valamint a montenegróihoz is közel áll. Mindemellett a négy nyelv beszélői tolmács segítsége nélkül kommunikálnak egymással. A fő különbség a különböző szakterületek szókincsében jelentkezik majdnem minden területen. A horvátok és a szerbek alig értik meg egymást, ha matematikáról, biológiáról, jogról vagy éppen a főzésről beszélgetnek, hacsak nem sajátították el előtte a másik nyelv szókincsét. Meg kell jegyeznünk, hogy más különbségek is vannak, mégpedig az írás területén. A szerb és a montenegrói latin és cirill betűkkel is írható, míg a horvát és a bosnyák írásban csak a latin ábécét használják.

A szláv nyelvek három csoportra oszthatók: nyugati szláv (lengyel, cseh, szlovák, szorb, kasub, szlovinci), keleti szláv (ukrán, belorusz, orosz, ruszin) és délszláv (szlovén, horvát, szerb, montenegrói, bosnyák, macedón, bolgár).

Baška-tábla (Baščanska ploča) kb. 1100-ból

Nyelvjárások

A horvát nyelvterület három nyelvjárási területre osztható: a što, a kaj és a ĉa nyelvjárásra. Mindhárom nyelvjárásban kialakult az irodalom, de leginkább a što nyelvjárásban, amely a standard nyelv létrehozásának alapjául is szolgált.

  • Čakavsko narječje
  • Kajkavsko narječje
  • Štokavsko narječje

Forrás: Wikimedia Commons

Írásrendszer és kiejtés

  • a
  • b
  • c
  • č
  • ć
  • d
  • đ
  • e
  • f
  • g
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • p
  • r
  • s
  • š
  • t
  • u
  • v
  • z
  • ž

A horvát nyelvet a latin ábécé betűivel írják, bár a horvát hercegségek kialakulásának kezdetén a kifejezettan szláv nyelvek számára megalkotott glagolita ábécét használták, vagy az úgynevezett nyugati cirill ábécét (bosančica). Egy ideig a három írásmód egyszerre is használatban volt a különböző régiókban, néha még egy régión belül is. Végül csak a latin betűs írás maradt meg. A jelenlegi helyesírásuk fonetikus, ami azt jelenti, hogy az egyes betűket mindig ugyanúgy ejtik. 28 betűjük van: az latin ábécé eredeti betűi az x, y és a q nélkül, és ehhez jön még a č, ć, đ, š és a ž. Van még három másik fonémájuk is, amelyeket két betűvel jelölnek, ezek a lj, nj és a .

Következésképpen egy horvát nyelvű szöveget nagyon könnyű elolvasni. Az egyetlen problémát a hangsúly jelentheti, mivel bármelyik szótag lehet hangsúlyos (az utolsó kivételével), és a rossz hangsúly néha teljesen megváltoztathatja a szó jelentését. Ez azonban nem igaz a hanglejtésre (négy különböző hanglejtés van, a kínai szóhanglejtéshez hasonlóan: két eső, két ereszkedő, és mindegyik lehet hosszú vagy rövid.) Például a “Gore gore gore gore” mondatban négy egyformának tűnő szó van, de az eltérő hanglejtésük miatt négy különböző jelentésük van: “A hegyek rosszabban égnek a csúcsukon.”

Nyelvtan

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a horvát nyelv nyelvtana a többi szláv nyelvhez hasonlóan nagyon összetett. Két szám van (egyes és többes szám), és mindegyikhez tartozik hét eset (alanyeset, birtokos eset, részeshatározói eset, tárgyeset, megszólító eset, helyhatározói eset és eszközhatározói eset), mindez kombinálva három nemmel (hímnem, nőnem, semlegesnem); a főnév megfelelő alakjának kiválasztásához hét esetet, két számot és három nemet kell figyelembe venni, így elméletileg 42 lehetséges alak létezik. Az igéknek hét igeidejük van (jelen idő, első jövő idő, második jövő idő, elbeszélő múlt/aorista, befejezett múlt és régmúlt), valamint két számuk (egyes és többes szám). Három személy van (én, te, ő egyes számban, többes számban pedig: mi, ti, ők). Az igéknek két aspektusuk lehet (befejezett vagy folyamatos), és ezt minden igénél külön meg kell tanulni, mert ez határozza meg, hogy melyik ragozási mintát kell választani: például skočiti (“ugrani”) and skakati (“ugrálni”).

Ezenkívül sok gyakran használt ige rendhagyó, és saját végződéseik vannak. Előfordulnak szavakon belüli hangváltozásokkal kapcsolatos sajátságok is (asszibiláció, palatalizáció stb.). A főnevekhez hasonlóan a melléknevek és a névmások is komplexek. A melléknevek is lehetnek határozottak vagy határozatlanok.

Szóképzés és lexikon

Igeragozási példa:

Jelen idő:

Egyes szám Többes szám
1. személy idem
megyek
idemo
megyünk
2. személy ideš
mész
idete
mentek
3. személy ide
megy
idu
mennek

Aorista igealakok:

Egyes szám Többes szám
1. személy pođoh
mentem
pođosmo
mentünk
2. személy pođe
mentél
pođoste
mentetek
3. személy pođe
ment
pođoše
mentek

Befejezett igealakok:

Egyes szám Többes szám
1. személy išao sam
mentem – hímnem
išla sam
mentem - nőnem
išli smo
mentünk – hímnem
išle smo
mentünk - nőnem
2. személy išao si /išla si
mentél - hímnem/nőnem
išli ste/išle ste
mentetek - hímnem/nőnem
3. személy išao je/išla je
ment - hímnem/nőnem
išli su/išle su
mentek - hímnem/nőnem

Van egy régmúlt idő is, valamint két jövő idő (I és II).

Főnevek:

Egyes szám Többes szám
Alanyeset stol
asztal
stolovi
asztalok
Birtokos eset stola
asztalnak a(z) ...
stolova
asztaloknak a(z) ...
Részeseset stolu
asztalnak
stolovima
asztaloknak
Tárgyeset stol
asztalt
stolove
asztalokat
Megszólító eset stole
asztal!
stolovi
asztalok!
Helyhatározó eset o stolu
asztalról
o stolovima
asztalokról
Eszközeset stolom
asztallal
stolovima
asztalokról

Minden főnévnek van nyelvtani neme (hímnem, nőnem, semlegesnem). A fenti példában egy hímnemű főnév látható. A nőnemű és semlegesnemű főnevek más végződéseket kapnak. Amikor a főneveket tanuljuk, meg kell tanulnunk a nemüket is (mint a németben).

A horvát nyelvben az R mássalhangzó bizonyos szavakban magánhangzóként működik, mint például smrt (“halál”), krv (“vér”), brv (“kis híd”) stb. Vannak olyan szavak, amelyekben 5 vagy 6 mássalhangzó követi egymást magánhangzó nélkül, mint például smrtno (“halandó”), stvrdnuti (“keményít”)…

A horvát nyelvnek jelenleg 31 fonémája van, mert a ie-nek vagy -nek ejtett kettős magánhangzót je-nek vagy ije-nek lehet írni.

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Vissza az elejére