svéd
Svenska
Anyanyelvi beszélők száma
9 millió
Hivatalos nyelv a következő országokban:
Svédország, Finnország, Európai Unió, Északi Tanács
Nyelvi diaszpóra
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Észtország, Brazília
Ábécé
29 (26 latin betű + å, ä, ö)
29 (26 latin betű + å, ä, ö)
Nyelvtani esetek
0
0
Nyelvkód
sv, swe
sv, swe
Nyelvi tipológia
mérsékelten flektáló , összetétel , SVO
mérsékelten flektáló , összetétel , SVO
Nyelvcsalád
indoeurópai, északi germán, keleti skandináv
indoeurópai, északi germán, keleti skandináv
Nyelvjárások száma
6 fő csoport: norrlandi (északi), keleti svéd (Finnországban), svea, gotlandi, göta, délsvéd (scaniai)
6 fő csoport: norrlandi (északi), keleti svéd (Finnországban), svea, gotlandi, göta, délsvéd (scaniai)
Leghosszabb szó
ursprungsbefolkningsorganisationerna
bennszülött népek szervezetei
Érdekes szó vagy mondat
Sju skönsjungande sjuksköterskor skötte sjuttiosju sjösjuka sjömän på skeppet.
Hét gyönyörű éneklő ápolónő gondoskodott a "Sanghaj" hajó hetvenhét tengeribeteg matrózáról (nyelvtörő).
Bevezetés
A skandináv nyelvek között nincsenek éles nyelvjárásbeli határok, a dán, a svéd valamint a bokmål norvég nyelv között olyan kicsi az eltérés, hogy egy kis gyakorlással és türelemmel ezek a nyelvek kölcsönösen érthetőek egymás számára, különösen írott formában. Így vegyes társaságban a skandinávok inkább a saját nyelvükön beszélnek, minthogy egy közös lingua francát használnának. Ebből a szempontból a svéd nyelv egyfajta hídként szolgál Finnország és a többi skandináv nyelv között, mert a svéd nyelv Finnországban hivatalos kisebbségi nyelvnek számít. Azonban a történelmi-kulturális kötelékek ellenére a legtöbb finn beszélő ma már előnyben részesíti az angolt a svéd nyelvvel szemben, még a skandináv szomszédaikkal folytatott kommunikáciában is.
Történelem
-
1-7. század
Proto-északi nyelv
(Régi futhark írás) -
8-12. század
(Keleti) óészaki nyelv
(Új futhark írás) -
13-15. század
Ósvéd nyelv
(latin ábécé) -
1335
A rabszolgaság és a jobbágyság eltörlése
-
1520
Stockholmi vérfürdő
-
16 - 20. század
Modern svéd nyelv
(Nusvenska) -
1618 - 1648
Harmincéves háború
-
1700 - 1721
Nagy északi háború
-
1850 - 1910
1 millióan kivándorolnak az Egyesült Államokba
-
1906 - 1917
1906 - helyesírási reform, 1917 - Finnország függetlenné válása
Írásrendszer és kiejtés
Az 1906-os átfogó helyesírási reform óta a svéd írásrendszer szinte teljes mértékben követi a kiejtést, ami nagyban megkönnyíti a gyerekek olvasástanulását, és megnehezíti a külföldiek dolgát a nemzetközi szavak, mint például a pjäs (franciául pièce, 'mappa', 'brosúra') felismerésében. A 26 hagyományos latin betűn kívül a mai svéd nyelv még három tipikus skandiváv betűt használ: az a-nak az å változatát, valamint két umlautos betűt, az ä-t és az ö-t.
- a
- å
- ä
- b
- c
- d
- e
- f
- g
- h
- i
- j
- k
- l
- m
- n
- o
- ö
- p
- q
- r
- s
- t
- u
- v
- w
- x
- y
- z
A proto-északi és az óészaki nyelvet rúnaírással írták (a régi illetve az új futhark ábécével).
| Régi futhark | Új futhark | Latin betű | IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé) |
|---|---|---|---|
| ᚠ | ᚠ | f | /f/ |
| ᚢ | ᚢ | u | /u(ː)/ |
| ᚦ | ᚦ | þ | /θ/, /ð/ |
| ᚨ | ᚨ | a | /a(ː)/ |
| ᚱ | ᚱ | r | /r/ |
| ᚲ | ᚴ | k | /k/ |
| ᚷ | - | g | /ɡ/ |
| ᚹ | - | w | /w/ |
| ᚺ ᚻ | ᚼ | h | /h/ |
| ᚾ | ᚾ | n | /n/ |
| ᛁ | ᛁ | i | /i(ː)/ |
| ᛃ | - | j | /j/ |
| ᛇ | ᛅ | ï / æ | /æː/ |
| ᛈ | - | p | /p/ |
| ᛉ | - | z | /z/ |
| ᛊ | ᛋ | s | /s/ |
| ᛏ | ᛏ | t | /t/ |
| ᛒ | ᛒ | b | /b/ |
| ᛖ | - | e | /e(ː)/ |
| ᛗ | ᛗ | m | /m/ |
| ᛚ | ᛚ | l | /l/ |
| ᛜ ᛝ | - | ŋ | /ŋ/ |
| ᛟ | - | o | /o(ː)/ |
| ᛞ | - | d | /d/ |
| - | ᛦ | R | /R/ |
Nyelvtan
A svéd nyelvben két nyelvtani nem van, a közös nem (utrum) és a semlegesnem. A svéd nyelv az angolhoz hasonlóan elveszítette az összes esetjelölő végződését a birtokos s-t leszámítva, amit azonban ma már sokan inkább birtokos jelnek tartanak, mintsem esetragnak. A igéken sincsenek számot és személyt. jelölő személyragok. Megmaradtak azonban a nemet jelölő végződések (a mellékneveken) és a számot jelölő végződések (a főneveken és a mellékneveken), valamint a határozott névelő simuló (szóvégi), ami megbonyolítja a főnevekkel kapcsolatos tudnivalókat.
| Egyes szám határozatlan | Egyes szám határozott | Többes szám határozatlan | Többes szám határozott | |
|---|---|---|---|---|
| Közös nem, -a |
flicka
lány |
flickan | flickor | flickorna |
| Közös nem, egyéb |
stol
szék |
stolen | stolar | stolarna |
|
växt
növény |
växten | växter | växterna | |
| Semlegesnem, magánhangzóra végződő |
äpple
alma |
äpplet | äpplen | äpplena |
| Semlegesnem, mássalhangzóra végződő |
barn
gyerek |
barnet | barn | barnen |
| Rendhagyó |
man
férfi |
mannen | män | männen |
A svéd nyelv csak két igeidőt jelöl toldalékokkal: a jelent (-r) és a múltat (szabályos igéknél -de/-te). A ha segédigével álló speciális szupinum alakot (-it) a perfektív értelmű múlt idő kifejezésére használják, amely a beszéd idejére való kihatást fejezi ki: han har tagit det (elvitte). A jövő időt a ska (dolgozni fog) segédigével és a főnévi igenévvel fejezik ki: .
Az alapszórend a svéd nyelvben az alany-ige-tárgy sorrend. A szintaktikai csoportokon belül a könnyű elemek (névelők, determinánsok, melléknevek, határozószók) balra, míg a nehéz elemek (mellékmondatok és prepozíciós csoportok) jobbra helyezkednek el.
Szóképzés és lexikon
A svéd nyelvben szóösszetétellel új szavakat lehet létrehozni, például regionutvecklingssekretariatet (régiófejlesztési titkárság), így a svéd szókincs nagysága elvileg korlátlan. A svéd nyelv csak kevés szót adott át a többi nyelvnek, főként ehető dolgokat, melyek közül néhány inkább ehető (lingon(berry) - vörös áfonya), míg mások kevésbé (surströmming - savanyított apró hering), de akadnak köztük tudományos szakkifejezések is, mint például az angström (a nanometer egy tized része) vagy a tungsten (volfrám, szó szerint "nehéz kő"). Érdekes nyelvtani jelenség az "-is" főnévi toldalék, amely főnévi tövekből képez új kulturális elnevezéseket: dagis (nap+is, óvoda), kompis (haver), godis (jó+is, édesség), postis (postás), kändis (jól ismert+is, híres személy) valamint az ellentéte, doldis (rejtett+is).
Nyelvjárások
A nyelvi különbségeken túl a svéd nyelvjárások határai a történelmi Svédországnak mint birodalomnak és mint egységes nemzetállamnak a határait is mutatják. Így a finnországi svédek (az Åland-szigeteket is beleértve) és a (majdnem kihalt) észtországi svédek a Balti-tenger körüli svéd betelepülések és államigazgatás maradványai, míg a délsvédet korábbi dán területeken beszélik, és ez a nyelv megőrzött magában dán jegyeket is (mint például a szó belsejében a p, t, k - b, d, g mássalhangzó-eltolódást).
Forrás: Wikimedia Commons
Tematikus szavak
Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások
