Vissza a tartalomjegyzékhez

svéd

Svenska

Anyanyelvi beszélők száma

9 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Svédország, Finnország, Európai Unió, Északi Tanács

Nyelvi diaszpóra

Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Észtország, Brazília

Ábécé
29 (26 latin betű + å, ä, ö)
Nyelvtani esetek
0
Nyelvkód
sv, swe
Nyelvi tipológia
mérsékelten flektáló , összetétel , SVO
Nyelvcsalád
indoeurópai, északi germán, keleti skandináv
Nyelvjárások száma
6 fő csoport: norrlandi (északi), keleti svéd (Finnországban), svea, gotlandi, göta, délsvéd (scaniai)

Leghosszabb szó

bennszülött népek szervezetei

Érdekes szó vagy mondat

Hét gyönyörű éneklő ápolónő gondoskodott a "Sanghaj" hajó hetvenhét tengeribeteg matrózáról (nyelvtörő).

Bevezetés

A skandináv nyelvek között nincsenek éles nyelvjárásbeli határok, a dán, a svéd valamint a bokmål norvég nyelv között olyan kicsi az eltérés, hogy egy kis gyakorlással és türelemmel ezek a nyelvek kölcsönösen érthetőek egymás számára, különösen írott formában. Így vegyes társaságban a skandinávok inkább a saját nyelvükön beszélnek, minthogy egy közös lingua francát használnának. Ebből a szempontból a svéd nyelv egyfajta hídként szolgál Finnország és a többi skandináv nyelv között, mert a svéd nyelv Finnországban hivatalos kisebbségi nyelvnek számít. Azonban a történelmi-kulturális kötelékek ellenére a legtöbb finn beszélő ma már előnyben részesíti az angolt a svéd nyelvvel szemben, még a skandináv szomszédaikkal folytatott kommunikáciában is.

Történelem

  • 1-7. század

    Proto-északi nyelv
    (Régi futhark írás)

  • 6. század

    Beowulf: a geatok háborúi

  • 8-12. század

    (Keleti) óészaki nyelv
    (Új futhark írás)

  • 829

    Szent Ansgar: korai kereszténység

  • 13-15. század

    Ósvéd nyelv
    (latin ábécé)

  • 1250

    Västgötalagen (törvénykönyv)

  • 1397

    Kalmari unió

  • 1335

    A rabszolgaság és a jobbágyság eltörlése

  • 1520

    Stockholmi vérfürdő

  • 16 - 20. század
    Modern svéd nyelv
    (Nusvenska)

  • 1526 - 1541

    Bibliafordítás

  • 1618 - 1648

    Harmincéves háború

  • 1700 - 1721

    Nagy északi háború

  • 1850 - 1910

    1 millióan kivándorolnak az Egyesült Államokba

  • 1906 - 1917

    1906 - helyesírási reform, 1917 - Finnország függetlenné válása

Írásrendszer és kiejtés

Az 1906-os átfogó helyesírási reform óta a svéd írásrendszer szinte teljes mértékben követi a kiejtést, ami nagyban megkönnyíti a gyerekek olvasástanulását, és megnehezíti a külföldiek dolgát a nemzetközi szavak, mint például a pjäs (franciául pièce, 'mappa', 'brosúra') felismerésében. A 26 hagyományos latin betűn kívül a mai svéd nyelv még három tipikus skandiváv betűt használ: az a-nak az å változatát, valamint két umlautos betűt, az ä-t és az ö-t.

  • a
  • å
  • ä
  • b
  • c
  • d
  • e
  • f
  • g
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • ö
  • p
  • q
  • r
  • s
  • t
  • u
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z

A proto-északi és az óészaki nyelvet rúnaírással írták (a régi illetve az új futhark ábécével).

Régi futhark Új futhark Latin betű IPA (Nemzetközi Fonetikai Ábécé)
f /f/
u /u(ː)/
þ /θ/, /ð/
a /a(ː)/
r /r/
k /k/
- g /ɡ/
- w /w/
ᚺ ᚻ h /h/
n /n/
i /i(ː)/
- j /j/
ï / æ /æː/
- p /p/
- z /z/
s /s/
t /t/
b /b/
- e /e(ː)/
m /m/
l /l/
ᛜ ᛝ - ŋ /ŋ/
- o /o(ː)/
- d /d/
- R /R/

Nyelvtan

A svéd nyelvben két nyelvtani nem van, a közös nem (utrum) és a semlegesnem. A svéd nyelv az angolhoz hasonlóan elveszítette az összes esetjelölő végződését a birtokos s-t leszámítva, amit azonban ma már sokan inkább birtokos jelnek tartanak, mintsem esetragnak. A igéken sincsenek számot és személyt. jelölő személyragok. Megmaradtak azonban a nemet jelölő végződések (a mellékneveken) és a számot jelölő végződések (a főneveken és a mellékneveken), valamint a határozott névelő simuló (szóvégi), ami megbonyolítja a főnevekkel kapcsolatos tudnivalókat.

Egyes szám határozatlan Egyes szám határozott Többes szám határozatlan Többes szám határozott
Közös nem, -a flicka
lány
flickan flickor flickorna
Közös nem, egyéb stol
szék
stolen stolar stolarna
växt
növény
växten växter växterna
Semlegesnem, magánhangzóra végződő äpple
alma
äpplet äpplen äpplena
Semlegesnem, mássalhangzóra végződő barn
gyerek
barnet barn barnen
Rendhagyó man
férfi
mannen män männen

A svéd nyelv csak két igeidőt jelöl toldalékokkal: a jelent (-r) és a múltat (szabályos igéknél -de/-te). A ha segédigével álló speciális szupinum alakot (-it) a perfektív értelmű múlt idő kifejezésére használják, amely a beszéd idejére való kihatást fejezi ki: han har tagit det (elvitte). A jövő időt a ska (dolgozni fog) segédigével és a főnévi igenévvel fejezik ki: .

Az alapszórend a svéd nyelvben az alany-ige-tárgy sorrend. A szintaktikai csoportokon belül a könnyű elemek (névelők, determinánsok, melléknevek, határozószók) balra, míg a nehéz elemek (mellékmondatok és prepozíciós csoportok) jobbra helyezkednek el.

Szóképzés és lexikon

A svéd nyelvben szóösszetétellel új szavakat lehet létrehozni, például regionutvecklingssekretariatet (régiófejlesztési titkárság), így a svéd szókincs nagysága elvileg korlátlan. A svéd nyelv csak kevés szót adott át a többi nyelvnek, főként ehető dolgokat, melyek közül néhány inkább ehető (lingon(berry) - vörös áfonya), míg mások kevésbé (surströmming - savanyított apró hering), de akadnak köztük tudományos szakkifejezések is, mint például az angström (a nanometer egy tized része) vagy a tungsten (volfrám, szó szerint "nehéz kő"). Érdekes nyelvtani jelenség az "-is" főnévi toldalék, amely főnévi tövekből képez új kulturális elnevezéseket: dagis (nap+is, óvoda), kompis (haver), godis (jó+is, édesség), postis (postás), kändis (jól ismert+is, híres személy) valamint az ellentéte, doldis (rejtett+is).

Nyelvjárások

A nyelvi különbségeken túl a svéd nyelvjárások határai a történelmi Svédországnak mint birodalomnak és mint egységes nemzetállamnak a határait is mutatják. Így a finnországi svédek (az Åland-szigeteket is beleértve) és a (majdnem kihalt) észtországi svédek a Balti-tenger körüli svéd betelepülések és államigazgatás maradványai, míg a délsvédet korábbi dán területeken beszélik, és ez a nyelv megőrzött magában dán jegyeket is (mint például a szó belsejében a p, t, k - b, d, g mássalhangzó-eltolódást).

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

--> -->
Vissza az elejére