Vissza a tartalomjegyzékhez

litván

Lietuvių kalba

Anyanyelvi beszélők száma

3,5 – 4 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Litván Köztársaság, Európai Unió

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Lengyelország, Amerikai Egyesült Államok

Nyelvi diaszpóra

Fehéroroszország, Kalinyingrád környéke, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Brazília, Argentína, Kanada, Németország, Uruguay, Svédország, Norvégia, Ausztrália, Lettország és egyéb országok

Ábécé
32 betű
Nyelvtani esetek
7
Nyelvkód
lt, lit
Nyelvi tipológia
flektáló , pro-drop (nem kell kitenni a névmási alanyt) , SVO
Nyelvcsalád
indoeurópai, balti szláv ág, balti csoport, keletbalti alcsoport
Nyelvjárások száma
két nyelvjárás: szamogitiai és aukstaitiai

Leghosszabb szó

még nem gyűjtöttünk elég madársóskát

Érdekes szó vagy mondat

6 liba 6 kis libával

Érdekes tények

A nők vezetékneve alapján meg lehet mondani, hogy az illető házas-e vagy sem, míg ugyanez nem működik a férfiak esetében. Ez azt jelenti, hogy a hajadon nők vezetékneve "aitė", "iūtė" vagy "ytė" végződést kap, míg a férjnél lévő nők vezetékneve mindig "ienė"-re végződik. Egy új végződés, az "ė" kezd népszerűvé válni az utóbbi években. Ez utóbbit mind házas, mind pedig hajadon nők használhatják. Ennek a formának a széles körű elterjedése azonban még el fog tartani egy ideig. Jelenleg csak házas nők használják, elsősorban hírességek.

Érdekes módon a litvánban nincsenek erős káromkodások. Az egyik példa a rupūžė (varangy). Amikor a litvánok szükségét érzik a káromkodásnak, orosz vagy angol szitokszavakat használnak.

A litván nyelvre jól lehet táncolni...

Három nő először utazott Vilniusba, Litvánia fővárosába. Miután hazamentek, megosztották a tapasztalataikat egy ismerősükkel:
– A litván nyelv annyira zenei, olyan, mint egy tánc...
– Miért?
– Mert minden egyes alkalommal, amikor a busz megáll, az utasok azt mondják, hogy "Lipsi, lipsi, čia-čia-čia"...

“Lipsi, lipsi, čia-čia-čia” Ezek nem táncok elnevezései, hanem a “ar Jūs lipsite čia?” (Leszáll itt?) rövidebb alakja.

Történelem

  • i. e. 10. század

    A balti nyelvek ága elvált a többi indoeurópai nyelvtől.

  • 400 - 600

    A keleti balti nyelvek elváltak a nyugati balti nyelvektől (vagy csak egyszerűen balti nyelvektől).

  • 800 után

    Kezdtek megjelenni a különbségek a litván és a lett nyelv között.

  • 13 - 14. századtól

    A litván és a lett nyelv külön úton fejlődött tovább

A legrégebbi fennmaradt litván nyelvű szöveg egy ima, amelyet kézzel írtak a "Tractatus sacerdotalis" című könyv egyik példányába 1503-ban.

Forrás: Wikimedia Commons

A litván nyelv egyike a két ma is létező balti nyelvnek, a lettel karöltve. A litván nyelv a legarchaikusabb az összes élő indoeurópai nyelv közül. Úgy vélik, hogy a modern nyelvek közül a litván áll a legközelebb az indoeurópai alapnyelvhez.

"Aki hallani szeretné, hogy hogyan beszéltek az indoeurópaiak, az jöjjön, és hallgasson meg egy litván parasztot." - mondta a híres francia nyelvész, Antoine Meillet.

Amikor az indoeurópai nyelvekkel foglalkozó szakemberek próbálják rekonstruálni az indoeurópai alapnyelvet, azt találják, hogy a mai litván nyelv ugyanolyan fontos, mint az ókori latin, görög és szanszkrit.

Paul Thieme 1958-ban összehasonlította a litván Dievas davė dantis; Dievas duos ir duonos mondást és a latin fordítását Deus dedit dentes; Deus dabit et panem (‘Ha Isten adott fogat, akkor kenyeret is fog adni hozzá’) azzal, amit ő (Thieme) régi szanszkrit változatnak hív: Devas adadā t datas; Devas dā t (vagy dadā t) api dhā nā s.

A szanszkrit és a litván nyelv

Mivel mind a szanszkrit, mind pedig a litván nagyon archaikus nyelv, ezért számos rokon és hasonló szót találhatunk egyező vagy nagyon közeli jelentéssel. Például:

  • agnis (अग्निः) ‒ ugnis (tűz)
  • vajus (वायु :) ‒ vėjas (szél)
  • aśru (अश्रु :) ‒ ašara (könny)
  • aśvā (अश्वा) ‒ ašvam (kanca)
  • kūrmas (कूर्म :) ‒ kurmis (vakond)
  • ratha (रथ :) ‒ ratas (kör)
  • devas (देव :) ‒ Dievas (Isten)
  • navyas (नव्य :) ‒ naujas (új)
  • madhu (मधु) ‒ medus (méz)
  • vīra (वीर :) ‒ didvyris (hős)
  • svapnas (स्वप्न :) ‒ sapnas (álom)
  • sanas (सन :) ‒ senas (öreg)
  • sravati (स्रवति ) ‒ srovena (folyik, pl. folyó)
  • śvaśuras (श्वशुर :) ‒ šešuras (após)
  • sūnus (सूनु :) ‒ sūnus (fia)

és még sok további.

Ezenkívül vannak hasonlóságok a nyelvben és a morfológiában is: szanszkrit asmi - asi - asti = vagyok - vagy - vannak.

A nyelvi hasonlóság nem a közeli rokonságból adódik (a litván nyelv a balti szláv nyelvek közé tartozik, míg a szanszkrit az indoárja nyelvekhez), hanem amiatt, hogy mindkét nyelv sokat megőrzött az indoeurópai alapnyelv elemeiből. A szanszkrit, mivel liturgikus nyelv, ezért nem változott a kialakulása óta, valamint a litván nyelv is viszonylag keveset változott a történelmi és kulturális körülményeknek köszönhetően.

Szóképzés és lexikon

A litván nyelv megőrizte az ősi szókincsét. Ez a tény nagyon értékes kinccsé teszi. A Litván Állami Nyelvi Bizottság feladata többek közt az, hogy őrizze a nyelvet, és ne engedje, hogy túl sok idegen szó árassza el. Amennyiben lehetséges, megpróbálnak új szavakat alkotni a jövevényszavak helyett. Ennek ellenére nyilvánvaló az angol nyelv egyre nagyobb hatása.

A litván nyelvben nagyon sok kicsinyítő-becéző toldalék van, emiatt rengeteg kifejező, kedveskedő szóalak létezik:

  • namas
    ház
  • namelis, namukas, nameliukas, namelėlis, namužėlis, namučiukas
    kis ház
  • vaikas
    gyerek
  • vaikelis, vaikiukas, vaikeliukas, vaikelėlis, vaikužėlis, vaikučiukas
    aranyos kisbaba

Nyelvtan

A litván nyelvben csak két szám (egyes és többes szám) és két nem (hímnem és nőnem) van.

A litvánban négyféle igeidő van (múlt, ismétlődő múlt, jelen és jövő), illetve háromféle igeragozás.

Az ismétlődő múlt idő egy múltban többször is véghezvitt cselekvésre utal: imdavau ir skaitydavau (döntöttem és olvastam (nem csak egyszer)).

Főnévi igenév
imti (venni), mylėti (szeretni), skaityti (olvasni)
Múlt idő
Egyes szám
1. személy aš ėmiau, mylėjau, skaičiau
2. személy tu ėmei, mylėjai, skaitei
3. személy jis/ji ėmė, mylėjo, skaitė
Többes szám
1. személy mes ėmėme, mylėjome, skaitėme
2. személy jūs ėmėte, mylėjote, skaitėte
3. személy jie/jos ėmė, mylėjo, skaitė
Gyakorító múlt idő
Egyes szám
1. személy aš imdavau, mylėdavau, skaitydavau
2. személy tu imdavai, mylėdavai, skaitydavai
3. személy jis/ji imdavo, mylėdavo, skaitydavo
Többes szám
1. személy mes imdavome, mylėdavome, skaitydavome
2. személy jūs imdavote, mylėdavote, skaitydavote
3. személy jie/jos imdavo, mylėdavo, skaitydavo
Jelen idő
Egyes szám
1. személy aš imu, myliu, skaitau
2. személy tu imi, myli, skaitai
3. személy jis/ji ima, myli, skaito
Többes szám
1. személy mes imame, mylime, skaitome
2. személy jūs imate, mylite, skaitote
3. személy jie/jos ima, myli, skaito
Jövő idő
Egyes szám
1. személy aš imsiu, mylėsiu, skaitysiu
2. személy tu imsi, mylėsi, skaitysi
3. személy jis/ji ims, mylės, skaitys
Többes szám
1. személy mes imsime, mylėsime, skaitysime
2. személy jūs imsite, mylėsite, skaitysite
3. személy jie/jos ims, mylės, skaitys

A litván nyelvben 7 nyelvtani eset (alanyeset, birtokos eset, részeshatározói eset, tárgyeset, eszközhatározói eset, helyhatározói eset és megszólító eset), ötféle főnévragozás és háromféle melléknévragozás van.

A litván nyelvben a mellékneveknek akár 147 alakja is lehet: 2 nem x 6 eset x 2 szám x 2 forma x 3 fok + 3 nemtelen alak.

A melléknevek névmási alakja a litván nyelv sajátossága. A melléknév névmási alakja azt fejezi ki, hogy az adott tulajdonság különleges, és közben ki is hangsúlyozza ezt a tulajdonságot: gražusgražusis (gyönyörű – ilyen gyönyörű). A melléknév névmási alakja ismeretlen fogalom az angol, a német, a francia és sok más nyelvben.

Írásrendszer és kiejtés

A modern litván ábécében 32 betű található:

  • a
  • ą
  • b
  • c
  • č
  • d
  • e
  • ę
  • ė
  • f
  • g
  • h
  • i
  • į
  • y
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • p
  • r
  • s
  • š
  • t
  • u
  • ų
  • ū
  • v
  • z
  • ž

Az ą, į, ų betűk valamikor nazális magánhangzókat jelöltek. A modern irodalmi litván nyelvben nincsenek nazális magánhangzók, de ezeket a betűket továbbra is használják az /aː/, /iː/, /uː/ hosszú magánhangzók jelölésére.

A litván mássalhangzók (a "j" kivételével) kemény és lágy párokat alkotnak. Ezenkívül lehetnek zöngések vagy zöngétlenek is.

A /x/ fonémát két betű jelöli: ch.

A litvánban vannak (hosszú és rövid) magánhangzók, valamint (kemény és lágy) mássalhangzók, de vannak kettős magánhangzók (uo, ai, ei, ie) és kettősmagánhangzó-kombinációk is (magánhangzó és zengő (szonoráns) mássalhangzó: al, am, an, ar, el, em, en, er, il, im, in, ir, ul, um, un, ur, ol, om, on, or).

  • [eu] Europa
    Európa
  • [oi] boikotas
    bojkott
  • [ou] klounas
    bohóc
  • [ol] kolba
    lombik
  • [om] pompa
    pumpa
  • [on] monteris
    mechanikus
  • [or] korta
    játékkártya

Nyelvjárások

Szamogitiai nyelvjárás

  • Nyugati szamogitiai
    • Vakarų žemaičių patarmė
  • Északi szamogitiai
    • Kretingiškių šnekta
    • Telšiškių šnekta
  • Déli szamogitiai
    • Varniškių šnekta
    • Raseiniškių šnekta

Aukstaitiai nyelvjárás

  • Nyugati aukstaitiai
    • Šiauliškių šnekta
    • Kauniškių šnekta
    • Klaipėdos krašto šnekta
  • Keleti aukstaitiai
    • Panevėžiškių šnekta
    • Širvintiškių šnekta
    • Anykštėnų šnekta
    • Kupiškėnų šnekta
    • Uteniškių šnekta
    • Vilniškių šnekta
  • Déli aukstaitiai
    • Pietų aukštaičių arba dzūkų patarmė

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Nyelvtörők

--> -->
Vissza az elejére