görög

Ελληνική γλώσσα

Anyanyelvi beszélők száma

Körülbelül 13 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Görögország beleértve az Athos-hegyi szerzetesek köztársaságát is (10 millió), Ciprus (a törökkel együtt) (0,8 millió), EU

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Albánia, Olaszország, Örményország, Magyarország, Románia, Törökország, Ukrajna

Nyelvi diaszpóra

Ausztrália, Ausztria, a Bahama-szigetek, Bulgária, Kanada, a Cseh Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Egyiptom, Franciaország, Grúzia, Németország, Jordánia, Kazahsztán, Líbia, Macedónia, Malawi, Mozambik, Paraguay, Lengyelország, Románia, Oroszország, Sierra Leone, Dél-Afrika, Svédország, Tunézia, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyesült Államok

Ábécé
24 betű

Nyelvtani esetek
4

Nyelvkód
el, ell

Nyelvi tipológia
flektáló , pro-drop (nem kell kitenni a névmási alanyt) , szabad szórend (VSO /SVO )

Nyelvcsalád
Indoeurópai, görög

Nyelvjárások száma
Körülbelül 6 (fő nyelvjárás): kalabriai (Dél-Olaszország görög nyelvjárása), kappadóciai, pontoszi, krétai, ciprusi, cakoni, a kisebb nyelvjárások közé tartozik az ión-, az észak-görög, a ciklediai, mania és mások

Leghosszabb szó

δεσοξυριβοζονουκλεϊνικό

dezoxiribonukleinsav

Érdekes szó vagy mondat

Η γλώσσα κόκαλα δεν έχει, αλλά κόκαλα τσακίζει.

A görög nyelvre vonatkozó közmondás: A nyelvben nincsenek csontok, mégis összetöri a csontokat.

Történelem

A görög a leghosszabb töretlen írásbeliséggel rendelkező, élő európai nyelv. A görög nyelv fejlődésének főbb szakaszai a modern görög kialakulásáig a következőkben foglalhatók össze:

Ógörög
Ősgörög időszámításunk előtt 2200 – 1600 között jelent meg és létezett
Mükénéi civilizáció időszámításunk előtt 1600 – 1100 között. A lineáris B írás ebből az időből származik
A "sötét kor" a dór hódítás után, időszámításunk előtt 1100 – 700 között
Ógörög időszámításunk előtt 700 – 300 között
Koiné görög (κοινή) időszámításunk előtt 300 – időszámítás szerinti 330
Középkori vagy bizánci görög
Bizánci (poszthellenisztikus) görög 330 – 1000 közötti időszak
Középkori görög 330 – 1000 közötti időszak
Modern görög
Az Ottomán időszak görög nyelve 1600 – 1800
Modern görög a mai Görögország és Ciprus területén

Érdekes, hogy a legtöbb ember által beszélt görög nyelv, az úgynevezett népi (démotikus) (δημοτική - dīmotikí) csak az 1970-es években kapott elsődleges hivatalos státuszt. Korábban hivatalos nyelvként a purista változat működött, a katherevusa (καθαρεύουσα - Katharévusza), amely nagyon különbözött a mindennapi művelt nyelvhasználattól.

Manapság, a görög köznyelv kevésbé sztenderdizált mint a többi európai nemzeti nyelv, több forma fordul elő egy-egy nyelvtani alakhoz. Erre néhány példa következik.

κρύβουμε / κρύβομε
(krývoume / krývome)
"lefedjük", különböző magánhangzó-végződések
της ασφάλειας / ασφαλείας
(tīs asfáleias / asfaleías)
"biztonság" (egyes szám birtokos eset), különböző hangsúly
αγαπούν / αγαπούνε / αγαπάν / αγαπάνε
(agapoún / agapoúne / agapán / agapáne)
"szeretnek", alternatív végződések
του μήνα / μηνός

"hónap" (egyes szám birtokos eset), alternatív végződések
το σωλήνα / τη σωλήνα
(to sōlī́na / tī sōlī́na)
"pipa" (egyes szám tárgyeset), alternatív nem
γράφηκα / γράφτηκα / γράφθηκα
(gráfīka / gráftīka / gráfthīka)
"beiratkoztam", alternatív szótő

A rövid áttekintésben csak a leggyakrabban alkalmazott végződések jelennek meg.

Írásrendszer és kiejtés

α
β
γ
δ
ε
ζ
η
θ
ι
κ
λ
μ
ν
ξ
ο
π
ρ
σς
τ
υ
φ
χ
ψ
ω

A modern görögben a hangsúly a szó utolsó, vagy az ahhoz közeli szótagján, legfeljebb az utolsó előtti harmadik szótagon lehet.

Az ógörög bonyolult ékezetes írásrendszerét a modern nyelvben egy egyszerűbb rendszer váltotta fel, ahol csak egy hangsúlyt jelölő ékezet van. A több szótagú szavakban jelölik a hangsúlyt, továbbá néhány azonos alakú (homofon), egy szótagú szóban is használják a hangsúlyjelölést a megkülönböztetésre.

Nyelvtan

Létezik határozott névelő mind egyes, mind többes számban, de a határozatlan névelő csak egyes számban. A névelőt gyakran használják, birtokos és mutató determinánssal együtt is, valamint tulajdonnevekkel.

A melléknév egyezik a jelzett főnévvel számban, nemben és esetben, de a számnevek változatlanok.

A középfok és a felsőfok képezhető egy toldalék hozzáadásával, amely –τερ- elemet tartalmazza a végződés előtt vagy pedig a melléknév elé tett πιο (több) partikulával.

Szabályos felsőfok úgy jön létre, hogy a középfok elé teszik a határozott névelőt.

Van egy másik felsőfok is, amit sokszor abszolút felsőfoknak hívnak, ezt a –τατ- képzővel lehet elérni. Így összesen a fokozás négy fokáról lehet beszélni.

Pozitív okos	Fokozás okosabb	Összehasonlító felsőfok (a) legokosabb	Abszolút felsőfok legeslegokosabb
έξυπνός, -η, -ο	εξυπνότερος, -η, -ο	ο, η, το εξυπνότερος, -η, -ο	εξυπνότατος, -η, -ο
éxypnós, -ī, -o	exypnóteros, -ī, -o	o, ī, to exypnóteros, -ī, -o	exypnótatos, -ī, -o

Az igék két számban és 3 személyben ragozódnak. A modern görög nyelvben nincs főnévi igenév, kötőszót és ragozott igét használnak, mint προτιμώ να πάω-ben (protimṓ na páō, 'szeretnék menni', szó szerint szeretnék, hogy én megyek). A szótárakban az igék jelen idő egyes szám első személyben vannak felvéve mint γράφω (gráfō, 'írok') az ír igéhez.

A modern görögben két igenem van: a cselekvő és a mediális-szenvedő. Ez utóbbi szolgál a szenvedő alak kifejezésére és visszaható jelentése is van.

A modern görögnek egy jelen, négy múlt és három jövő ideje van. A befejezett és folyamatos cselekvések megkülönböztetése mind a múlt, mind a fövő időben fontos mint a έγραψα-ban (égrapsa, 'megírtam') és έγραφα (égrafa, 'írtam (nem fejeztem be)').

A határozószók nem ragozódnak. A melléknévből képzett határozószók alakja ugyanaz mint a semleges többes alanyeset. A fokozás ugyanúgy történik mint a mellékneveknél: képzővel vagy fokozó szócska hozzáadásával

Nyelvjárások

A modern görög nyelvjárásokat csak a XIX. század végén kezdték el tanulmányozni. Kezdetben a kutatók azt az alapvető hibát követték el, hogy úgy vélték, hogy a modern görög nyelvjárások közvetlenül az ógörög nyelvjárásokból származnak, de nem ez a helyzet. A modern görög nyelvjárások Nagy Sándor koiné-jéből vezethetők le.

Sok mai görög nyelvjárás akkor jött létre, mikor a görög nyelv más nyelvekkel volt szimbiózisban, mint a latin, a velencei, az olasz, a török, az albán és a szláv nyelvek.

Ez a térkép bemutatja a nyelvjárásokat, melyek a görögből, idegen nyelvi elemek hatásával jöttek létre. Ezeket beszélik a mai Görögországban.

Forrás: http://www.ethnologue.com/map/GRMK

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Καλύτερα ν' ανάψεις ένα κερί, από το να καταριέσαι το σκοτάδι. Jobb egy gyertyát meggyújtani, mint a sötétséget átkozni. Jobb cselekedni és tenni valamit a rossz helyzet ellen, mint tétlenkedni és panaszkodni.