Vissza a tartalomjegyzékhez

francia

La langue française

Anyanyelvi beszélők száma

77 millió anyanyelvi beszélő, valamint még ennél is sokkal többen beszélik második nyelvként (150-220 millió)

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Franciaország, Belgium, Svájc, Monaco, Luxemburg, EU, Kanada, Haiti, Vanuatu és 21 afrikai ország

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Olaszország, USA

Nyelvi diaszpóra

Algéria, Argentína, Ausztrália, Kanada, Chile, Libanon, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Tunézia, Uruguay

Ábécé
40 betű (26 latin + ékezetes betűk)
Nyelvtani esetek
0
Nyelvkód
fr, fra, fre
Nyelvi tipológia
flektáló , poliszintetikus tulajdonságok a beszélt nyelvben , SVO
Nyelvcsalád
Indoeurópai, újlatin
Nyelvjárások száma
Néhány Európában (Franciaországban, Svájcban, Belgiumban különböző változatok), néhány Kanadában és Louisianában, Afrikában, Új-Kaledónián...

Leghosszabb szó

(25 betű) 'alkotmányellenes'

Érdekes szó vagy mondat

A szavak azt jelentik, hogy "nélkül" és "kétség", de az egész kifejezés jelentése "valószínűleg", és nem "kétségkívül".
A francia "szerelem" szó egyes számban hímnemű, többes számban pedig nőnemű.

Bevezetés

A 29 ország, ahol a franciát beszélik, alkotja Frankofóniát. A franciának több változata van Európában, Afrikában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Ázsiában. Európában a svájci és a belga változatok különböznek a franciaországi normától.

Afrikában van a legtöbb anyanyelvi és másodnyelvi beszélője a franciának (kb. 115 millió 31 afrikai országban). Ezek az országok, korábban a francia gyarmatbirodalom részei (Szenegál, Algéria, Gabon, Tunézia, Mauritánia, Elefántcsontpart stb.) gyakran a franciát használják az önállóságuk megszerzése után is, mintegy kompromisszumként a helyi nyelvek között.

Több kreol nyelv, mint pl. a haiti kreol, szókincsét tekintve, a francián alapul.

Több nemzetközi szervezet, mint pl. az ENSZ, a WTO, a NATO, az Európa Tanács, a Vöröskereszt - hivatalos nyelvként használja a franciát, akárcsak a Vatikán. Az Alliance Française-nek pedig az a küldetése, hogy a francia nyelvet és kultúrát terjessze a világban.

A térkép Franciaország nyelveit és nyelvjárásait, valamint a határterületeket mutatja.

Forrás: Wikimedia Commons

Történelem

A francia mint újlatin nyelv a vulgáris latinból nőtt ki, magán viseli a Galliában (ma Észak-Franciaország) beszélt kelta nyelv hatását. Az okcitán (hagyományosan a provanszál) nyelvet az ország déli részén beszélték.

  • 9 – 13. század

  • ófrancia

    A legrégebbi szöveg a strasbourgi eskü (Serments de Strasbourg 842).

  • 14 – 15. század

  • középfrancia

  • 16 – 17. század

  • klasszikus francia

    I. Ferenc tette a francia nyelvet az állam hivatalos nyelvévé, 1539-ben, helyettesítve a latint. Így más nyelvekkel nem törődtek, illetve elnyomták őket.

  • a 17. századtól

  • modern francia

XIV. Lajos uralkodása alatt (17. sz.) vált a francia nemzetközi nyelvvé Európában. A diplomácia legfontosabb nyelve volt a 17. századtól a 20. sz. közepéig, amikor is az angol átvette a nemzetközi nyelv szerepét.

Írásrendszer és kiejtés

  • â
  • à
  • a
  • b
  • c
  • ç
  • d
  • é
  • è
  • ë
  • e
  • ê
  • f
  • g
  • h
  • î
  • i
  • ï
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • ô
  • o
  • œ
  • p
  • q
  • r
  • s
  • t
  • û
  • ù
  • u
  • ü
  • v
  • w
  • x
  • y
  • ÿ
  • z

A franciát a 26 latin betű, valamint 14 ékezetes betű (à â ç é è ê ë î ï ô ù û ü ÿ) és 2 ligatúra (æ, œ) segítségével lehet írni.

A hangok kiejtése izomfeszültséggel történik. Gyakran a szó utolsó betűje néma. Nincs h hang, így a szóeleji h-t nem ejtik: hôtel [otel] (hotel). Jellegzetes az uvuláris r a franciára.

A helyesírás elég bonyolult, mivel sokkal több van leírva, mint amennyit kiejtenek. Az igeragozás alapvetően az írásban látszik, hisz a 6 jelen idejű alakból a kiejtésben csak hármat lehet megkülönböztetni. A ragozási táblázat első ragozásában a jelen idő egyes számú alakjainak és a többes szám 3. személyű alaknak ugyanaz a kiejtése.

A valódi francia beszéd bonyolultabb, mint azt a nyelvtanuló feltételezi, mivel bizonyos magánhangzók kiesnek és gyakran több szó egybe olvad.

Je ne le sais pas (Nem tudom.)

Magánhangzók

A sztenderd franciának 13 orális és 4 nazális magánhangzója van. Az úgynevezett /ə/, amelynek kiejtése az œ-éhez hasonlít, gyakran kiesik (e muet). Általában nem ejtik a szavak végén, mint porte, de a versekben kiejthető..

Betű Példa Fordítás
a à patte, mancs, ott
a â image, pâté kép, pástétom
ai, ei, è chère, neige, faire kedves, hó, csinál
ê rêve álom
é été nyár
i livre könyv
œ, eu œil, jeune szem, fiatal
eu, eû peu, jeûne kevés, böjt
e [ə] je én
o, au, eau mot, peau, beau szó, bőr, szép
o mort halál
ou sous alatt
u but cél
Az a, o, u és i magánhangzókat nazálisan ejtik, ha n követi őket.
an dans -ban
on mon "enyém"
un brun barna
in vin bor

A franciában vannak kettőshangzók is: oui (igen), huit (nyolc), roi (király), louer (bérel), ciel (ég).

Mássalhangzók

Betű Példa Fordítás
b beau szép
c, s, ç cent, sous, ça száz, alatt, ez
c, k, q cause, kilo, cinq ok, kiló, öt
ch chaise szék
d dans -ban
f, ph fée, photo tündér, fotó
g, j gens, journal emberek, újság
g garde őr
l lait tej
m mère anya
n non nem
gn campagne kampány
p porte ajtó
r rose rózsa
t triste szomorú
v ville város
x expansion terjeszkedés
z gazette újság

A francia hangsúly az utolsó szótagra esik, de az együtt kiejtett szavak egy ritmikai egységet alkotnak (mint például a un petit enfant = 'egy kis gyermek') és csak egy hangsúlyuk van. Azok a mássalhangzók, melyeket alapesetben nem ejtenek, ha magánhangzó követi őket, sokszor kimondásra kerülnek (a petit szóvégi t-jéről van szó a fenti példában). Ezt úgy hívják, hogy liaison.

Nyelvtan

A francia elvesztette a latin bonyolult ige- és főnévragozási rendszerét. A többes szám jele ugyan megjelenik a főneveknél és mellékneveknél írásban, de leggyakrabban néma. A szórend és a prepozíciók szolgálnak a szintaktikai viszonyok kifejezésére. Az igeidőket és módokat segédigék fejezik ki.

A franciában két nyelvtani nem van (a hímnemű névelő le és a nőnemű la), a melléknév, mely általában (kevés rövid köznapi kivételével) követi a főnevet, és egyezik vele nemben és számban.

Egyes szám

  • le livre vert
    a zöld könyv
  • la fleur verte
    a zöld virág

Többes szám

  • les livres verts
    a zöld könyvek
  • les fleurs vertes
    a zöld virágok

Ezek közül a különböző alakok közül csak a névelőt ejtik másképpen az egyes és többes számban.

Néhány melléknévnek különböző jelentése lehet a szerint, hogy a főnév előtt vagy utána található.

  • ta chambre propre
    a tiszta szobád
  • ta propre chambre
    a saját szobád

Az igéknek 3 ragozási csoportja van a szerint, hogy milyen a főnévi igenév végződése (-er, -ir, -re)..

parler
beszél
finir
finn
mettre
tesz
Jelen idő kijelentő mód
Egyes szám
1. személy je parle je finis je mets
2. személy tu parles tu finis tu mets
3. személy il parle elle finit il met
Többes szám
1. személy nous parlons nous finissons nous mettons
2. személy vous parlez vous finissez vous mettez
3. személy ils parlent elles finissent ils mettent
Folyamatos múlt idő
Egyes szám
1. személy je parlais je finissais je mettais
2. személy tu parlais tu finissais tu mettais
3. személy il parlait elle finissait il mettait
Többes szám
1. személy nous parlions nous finissions nous mettions
2. személy vous parliez vous finissiez vous mettiez
3. személy ils parlaient elles finissaient ils mettaient
Befejezett jelen
Egyes szám
1. személy j’ai parlé j’ai fini j’ai mis
2. személy tu as parlé tu as fini tu as mis
3. személy il a parlé elle a fini il a mis
Többes szám
1. személy nous avons parlé nous avons fini nous avons mis
2. személy vous avez parlé vous avez fini vous avez mis
3. személy ils ont parlé elles ont fini ils ont mis
Jövő idő
Egyes szám
1. személy je parlerai je finirai je mettrai
2. személy tu parleras tu finiras tu mettras
3. személy il parlera elle finira il mettra
Többes szám
1. személy nous parlerons nous finirons nous mettrons
2. személy vous parlerez vous finirez vous mettrez
3. személy ils parleront elles finiront ils mettront
Jelen idő feltételes mód
Egyes szám
1. személy je parlerais je finirais je mettrais
2. személy tu parlerais tu finirais tu mettrais
3. személy il parlerait elle finirait il mettrait
Többes szám
1. személy nous parlerions nous finirions nous mettrions
2. személy vous parleriez vous finiriez vous mettriez
3. személy ils parleraient elles finiraient ils mettraient
Felszólító mód
Egyes szám
1. személy
2. személy parle finis mets
3. személy
Többes szám
1. személy parlons finissons mettons
2. személy parlez finissez mettez
3. személy

Szóképzés és lexikon

A franciában nincsenek összetett szavak, kifejezéseket használnak mint:

  • machine à laver
    mosógép
  • prise de sang
    vérvétel

A számok a régi kelta húszas számrendszerre alapulnak. Ezért 80 quatre-vingts (négyszer húsz) és 95 quatre-vingt-quinze (négyszer húsz tizenöt). Néhány változat mint a belga és a svájci már a tízes számrendszert használja, így 95 nonante-cinq.

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Vissza az elejére