Vissza a tartalomjegyzékhez

finn

Suomen kieli

Anyanyelvi beszélők száma

4 994 490, melyből 4 700 000 Finnországban él

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Finnország, EU

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Svédország, Karélia (Oroszországi Föderáció)

Nyelvi diaszpóra

Svédország, Észtország, Norvégia, Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció, Kanada

Ábécé
29 (26 latin alapbetű + ä, ö, å)
Nyelvtani esetek
15
Nyelvkód
fi, fin
Nyelvi tipológia
agglutináló (ragozó) , összetétel , magánhangzó-illeszkedés , pro-drop (nem kell kitenni a névmási alanyt) , SVO
Nyelvcsalád
Uráli, finnugor, balti finn
Nyelvjárások száma
3 fő nyelvjáráscsoport van: az északi nyelvjárások (Keski- ja pohjoispohjalaiset murteet, peräpohjalaiset murteet), a keleti nyelvjárások (savolais- ja kaakkoismurteet) és a nyugati nyelvjárások (lounaismurteet, lounaiset välimurteet, hämäläismurteet, Etelä-Pohjanmaan murre).

Leghosszabb szó

még a szervezetlenségéből kifolyólag sem gondolnád

Érdekes szó vagy mondat

A fürdőtörlő csak azért a személyért felelős, aki felelős a fürdőtörlőért.

Történelem

A finn a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor nyelvek a szamojéd nyelvekkel együtt alkotják az uráli nyelvcsaládot. Az 1. ábra az uráli nyelvcsalád történeti fejlődését szemlélteti.

Az uráli nyelvcsalád történeti fejlődése (forrás: http://www.regulytarsasag.hu/madartavlatbol, amely innen idéz: Csepregi Márta (szerk.): Finnugor Kalauz. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2001.)

Sokan azt hiszik, hogy a finn és a vele rokon nyelvek a skandináv nyelvek közé tartoznak. Valójában a finn nyelv eredetét tekintve nem rokona sem a svéd, sem a norvég nyelvnek. Az egyetlen nagyobb európai nyelv, amelynek közös ősei vannak a finnel, az a magyar nyelv. Hogy valamelyest képet kapjunk arról, hogy ez a rokonság mennyire közeli, azt kell, hogy mondjuk, hogy a finn nyelv körülbelül annyira közeli rokona a magyarnak, mint az angol nyelv mondjuk az albánnak vagy az orosznak. A finn nyelv legközelebbi rokonai a többi balti finn nyelv: az észt, a karjalai, a vepsze, a livvi, az ingriai stb. A finn beszélők képesek megérteni a karjalait és bizonyos mértékben az észtet is. A finn nyelv az egyik legbefolyásosabb a finnugor nyelvek közül. Hivatalos nyelv Finnországban és az EU-ban, és majdnem 5 millió beszélővel rendelkezik. A közeli rokon nyelveinek többségét az Oroszországi Föderáció területén beszélik. Sok nyelv közülük a kihalás szélén áll. Az 1. táblázatban 15 rokon szót láthatunk a finnből és más finnugor nyelvekből.

Rokon szavak a finnugor nyelvcsaládban

fi ee ve sa ma er ud ko kp ha ma hu
szem silmä silm sil’m čalbmi шинча сельме син син син сэм сам szem
nyelv kieli keel kel' giella йылме кель кыл кыв кыв ньалəм нēлым nyelv
szív sydän süda südäin válbmu шӱм cедей сюлэм сьöлöм сьöлöм сăм сым szív
vér veri veri veri varra вӱр вeрь вир вир вир ўр кēлп vér
epe sappi sapp sap sáhppi шекш сэпе сэп сöп сöп сып восьрам epe
jég jää jää jiekŋa ий эй йö йы йи йэк яӈк jég
felhő pilvi pilv pil’v balva пыл пeль пилем кымöp пив пăлəӈ тул felhő
folyó joki jõgi jogi johka эҥep ёв шур ю ю йŏхан я folyó
fészek pesä pesa peza beassi пыжаш пизэ kap пoз пoз тыхəл пити fészek
egy yksi üks üks’ okta ик вейке одиг öтік öти ит акв egy
kettő kaksi kaks kaks’ guokte кoк кaвтo кык кык кык кăтəн кит kettő
három kolme kolm koume golbma кум колмо куинь куим куим хулəм хȳpӯм három
négy neljä neli nel’ njeallje ныл нилe ньыль нёль нёль ньăл нилa négy
öt viisi viis viž vihtta вич вете вить вит вит вeт ат öt

Nyelvjárások

Három fő nyelvjáráscsoport különíthető el: az északi, a keleti és a nyugati nyelvjárások

Finn nyelvjárások

  1. Lounaismurteet
  2. Hämäläismurteet
  3. Etelä-Pohjanmaan murre
  4. Keski- ja pohjoispohjalaiset murteet
  5. Peräpohjalaiset murteet
  6. Savolaismurteet
  7. Kaakkoismurtee

Forrás: Wikimedia Commons

A nyelvjárásokra való feloszthatóság szempontjából a finn nyelv élen jár a legtöbb európai nyelvhez viszonyítva. A finn nyelvjárások keleti és nyugati nyelvjárásokra oszthatók. A nyelvjárásbeli különbségek főként a fonetikát és a fonológiát érintik, de találhatunk néhány érdekes szókincsbeli eltérést is. Például a szaunázáshoz használt nyírfaágat nyugaton vihta-nak, míg az ország keleti és északi részein vasta-nak hívják.

A vasta és vihta szavak kiegészítő eloszlása

Írásrendszer és kiejtés

  • a
  • å
  • ä
  • b
  • c
  • d
  • e
  • f
  • g
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • ö
  • p
  • q
  • r
  • s
  • t
  • u
  • w
  • v
  • x
  • y
  • z

A finn nyelv a latin ábécé betűit használja három mellékjeles betűvel, az ä, ö és az å betűkkel kiegészítve. Az Ä és az ö elég gyakori, míg az å-t csak svéd jövevényszavakban használják, mint például a skål szóban ("egészségedre", koccintáskor). A finn nyelv különbséget tesz hosszú és rövid hangok között. Ez nagyon fontos, mert egy magánhangzó vagy egy mássalhangzó hosszában vétett hiba megváltoztathatja a szó jelentését. Például tisztában kell lennünk azzal, hogy a válságról (lama) vagy egy lámáról (laama) van-e épp szó. Az alábbi fonetikailag és írásképileg nagyon hasonló finn szópárok között jelentős jelentésbeli különbségek vannak:

  • tili
    számla
  • tiili
    tégla
  • tilli
    kapor

A hangsúly a finn nyelvben mindig az első szótagra esik. A nyelv alapszabálya így hangzik: "úgy mondd, ahogy írod". Ha látunk egy finn szót leírva, jó eséllyel helyesen ki fogjuk tudni olvasni. Itt található egy online cikk a legszebb finn szavakról.

Nyelvtan

A finn agglutináló nyelv, amelyben minden egyes morféma (a legkisebb jelentéssel bíró egység) csak egy nyelvtani jelentést hordoz. A szavak megalkotása egy agglutináló nyelvben ahhoz hasonlítható, mint amikor gyöngyszemeket fűzünk fel egy zsinórra, szépen egymás után. A finn vaimollenikin szót a legtöbb nyelvre csak több különálló szó felhasználásával tudjuk lefordítani: "a feleségem számára is".

vaimo-lle-ni-kin

feleség-nek-em-is

Az oldal elején lévő, általános információkról szóló részben szerepel a leghosszabb finn szó, a epäjärjestel­mällistyttämättö­myydelläänsäkäänköhän, amely nem összetett szó. Morfémákból épül fel az agglutináció szabályai alapján. Magának a szónak alig van értelme, körülbelül annyit jelent, hogy "még a szervezetlenségéből kifolyólag sem gondolnád".

További érdekesség a finn nyelvvel kapcsolatban a nyelvtani esetek száma. Attól függően, hogy melyik megközelítést fogadjuk el, a finn nyelvben 14-17 esetet tudunk megkülönböztetni. Közülük hat helyet jelöl: ezek (a magyarhoz hasonlóan) kifejezhetnek egy hely irányába történő mozgást, egy adott helyen való tartózkodást, illetve egy helytől való eltávolodást. Ha azt szeretnénk mondani, hogy a házban (talo) vagyunk, ezt a talossa szóalakkal tudjuk kifejezni, ahol a -ssa toldalék jelentése "-ban/-ben". A -sta toldalékot kell a szótőhöz toldanunk, ha a "-ból/-ből" viszonyt szeretnénk kifejezni, míg az -on toldalék a taloon szóban "-ba/-be" jelentésű. A finnben különbséget kell tenni belső és külső helyet jelölő esetek között. Ha nyílt térről van szó (mint például egy asztal vagy egy tető esetében), a fent említett három esetvégződéstől eltérő eseteket kell használni, mivel a finn nyelv nyelvtanilag különbséget tesz például a "-ba/-be" és a "-ra/-re" között. A Katto tetőt jelent finnül, a Katolle a tetőre való megérkezést írja le, míg a katolta a tetőtől való eltávolodást jelenti.

A finn helyhatározói esetek

Szóképzés és lexikon

A finn nyelv híres a hangutánzószó-készletéről. A finn nyelvben a hangok leírására használt szavak attól függően különböznek, hogy ki vagy mi adja ki ezeket a hangokat.

Finn hangutánzó szavak

zúg, búg

  • hurista
    motor
  • suhista
    fülzúgás

sziszeg

  • sihistä
    kígyó
  • suhista
    szél (süvít)
  • sähistä
    macska

zümmög

  • surista
    légy
  • pöristä
    bogár
  • inistä
    szúnyog
  • kahista
    levelek

nyüszít

  • murista
    kutya
  • kurista
    gyomor
  • vikistä
    egér

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Vissza az elejére