Vissza a tartalomjegyzékhez

dán

Dansk sprog

Anyanyelvi beszélők száma

Kb. 5,6 millió

Hivatalos nyelv a következő országokban:

Dánia (5,5 millió) a Feröer-szigeteket (50 ezer) is beleszámítva, Európai Unió

Kisebbségi nyelv a következő területeken:

Különleges kisebbségi jogok Németországban (kb. 40 ezer fő) és Grönlandon (kb. 10 ezer fő)

Nyelvi diaszpóra

Egyesült Államok, Kanada

Ábécé
29 betű
Nyelvtani esetek
0
Nyelvkód
da, dan
Nyelvi tipológia
mérsékelten flektáló , összetétel , SVO
Nyelvcsalád
indoeurópai, északi germán, keleti skandináv
Nyelvjárások száma
Kb. 30, három csoportra oszthatók (szigeti dán, jütlandi, bornholmi), és még a Svédország déli részén lévő egykori dán területen található svéd-dán nyelvjárások (különösen a scaniai)

Leghosszabb szó

a dekontextualizáció problematikája
az ingatlanközvetítő cég munkatársainak képzése

Érdekes szó vagy mondat

nyelvjárás: "a sziget a folyóban"
félelemsikoly
hét egymást követő mássalhangzót tartalmaz
A juhoknak nem juhaik lesznek, a juhoknak bárányaik lesznek.

Írásrendszer és kiejtés

A dán ábécé 29 betűből áll, a latin ábécében nem megtalálható æ, ø és å betűk az ábécé végére kerültek. Az y az ü hangot jelöli, a q-t, a w-t és az x-et pedig csak idegen szavakban használják. Az Æ és az ø már önmagukban elég speciális betűk (amelyeknek az ä és az ö betűk a megfelelői más nyelvekben), de a karikás a betű (bolle-å) teszi a dánt igazán skandináv nyelvvé.

  • a
  • b
  • c
  • d
  • e
  • f
  • g
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • o
  • p
  • q
  • r
  • s
  • t
  • u
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z
  • æ
  • ø
  • å

Nehéz megmondani, hogy a vikingek óészaki nyelve mikor alakult át dán nyelvvé, de Dánia a világ legrégebbi monarchiájaként büszkén tekinthet vissza az egymás után megszakítás nélkül uralkodó 54 királyra (és az utóbbi időkben királynőkre), akik mind egyre inkább dánul beszéltek (néhányan közülük valójában alnémet nyelven). Gorm den Gamlénak (Öreg Gorm), az első hivatalos királynak a fia - jobban mondva az ő kőfaragója - 1050 évvel ezelőtt rúnaírást használt a híres jellingi köveken a szülei (és saját maga) dicsőítésére:

haraltr (Harald) * kunukR (király) * baþ (kért) * kaurua (farag) * kubl (kőtábla) * þausi * aft (után) * kurm faþur sin (Gorm, az apja) * auk aft (és után) * þąurui (Thyra) * muþur (anya) * sina (övé) * sa (ez) haraltr (Harald) * ias (aki) * sąR (maga) * uan (győzött) * tanmaurk ala (egész Dánia) * auk nuruiak (és Norvégia) * auk tani karþi kristną (és a dánokat keresztény hitre térítette)

A dán hangrendszerben erős súlyponteltolódás figyelhető meg a magánhangzók javára. A 17 mássalhangzó számbelileg alulmarad a 15 rövid magánhangzóval, a 12 hosszú magánhangzóval és a 25 kettős magánhangzóval szemben. Egy híres példa az æ ø i æ å mondat, amely a nyugati nyelvjárásokban azt jelenti, hogy "a folyóban lévő sziget". A mássalhangzók gyakran csak a magánhangzók tónusának vagy hosszának megváltozását jelölik, és nem is ejtik ki őket. Ily módon a g-t nem ejtik a kugle ([ku:le], 'gömb') szóban, valamint kettős magánhangzót jelöl a mig ([mai], 'engem') szóban. A dán nyelv legkülönlegesebb hangja a hangszalag-zárhang, amely például az arabban is létezik, de általában csak egyfajta nyikorgó hangként jelenik meg. A hangszalag-zárhang a svéd tonális hangsúlyhoz hasonlóan jelentésmegkülönböztető szereppel rendelkezik, mint például a hun ([hun], 'ő - nőnem') és a hund ([hun'], 'kutya') szavakban. Mivel a hangszalag-zárhangot írásban nem jelölik, ezért nehéz megtanulni, és kiváló "kémtesztként" szolgál az anyanyelvi beszélők számára. További nagyon érdekes különlegesség a dán nyelvben a belégzéses igen, amit belégzés közben mondanak: ja. Ez egy segítő eszköz, amit a párbeszéd közben a hallgató fél használ a figyelem, az egyetértés és az együttérzés kifejezésére. A nők sokkal gyakrabban használják, mint a férfiak, sőt néhányuknak még akár egy rövidebb mondatot is sikerül kimondaniuk belégzés közben.

Nyelvtan

A dán nyelvben nincsenek személyragok az igéken, és nincsenek esetragok a főneveken, de különlegességként meg kell említeni, hogy a határozott főneveket simuló, vagyis a főnév végén megjelenő névelővel jelölik:

Közös nem Semlegesnem
Határozatlan
egy autó
Határozott
az autó
Határozatlan
egy repülőgép
Határozott
a repülőgép
Egyes szám en bil bilen et fly flyet
Többes szám biler bilerne fly flyene

Szóképzés és lexikon

A dán nyelv rengeteg szót tud létrehozni szóösszetétellel, például ejendomsavancebeskatningsloven (tulajdoneladási adótörvény), így a dán szókincs elvileg határtalanul gazdag. A dánból csak kevés szó került át más nyelvekbe, mint például az ombudsmand és a køkkenmødding (konyhai maradványok régészeti lelete), emellett nagyon sok nehezen lefordítható kulturális ihletésű szavuk van. A legismertebb közülük a hyggelig (lazán, kényelmesen), amely egy egyedi dán lelkiállapotot hivatott leírni. Még igei alakban is létezik, a hygge a magunk kényelembe helyezésének egy speciális módját írja le.

A Dán Nyelvi Akadémia (Dansk Sprognævn) rendszeresen közzéteszi a dán nyelv új szavainak listáját, amelyek között nagyon sok kulturálisan lefordíthatatlan szó szerepel, mint például:

  • skatteskrue
    adócsavar
  • fredagsbar / torsdagsbar
    pénteki bár / csütörtöki bár
  • borgerdyr
    polgárállat
  • bopælsforælder
    az a szülő, akinek a lakcímére be van jelentve a gyerek
  • omsorgssvigte
    szociálisan rászoruló emberek nem megfelelő ellátása [szociális intézményekkel kapcsolatban]

Ha az étkezésről van szó, a dán nyelv egy kicsit sajátságos, mert a frokost (szó szerint "korai étel") kifejezést használják az ebéd megnevezésére, és a middagot (szó szerint "a nap közepe") a vacsorára. Egyes helyeken még a késő éjszakai étkezésre is létezik elnevezés, a aftenskaffe (esti kávé).

Tradicionális halásznemzet lévén, Dánia több halakkal kapcsolatos mondást termelt ki, mint bármelyik másik nyelv. Egy szép lányt lehet például egy ellenálló heringhez (sej sild) hasonlítani, egy buta embert pedig egy tőkehalhoz (torsk).

Nyelvjárások

A skandináv nyelvek között nincsenek éles nyelvjárásbeli határok, a dán, a svéd valamint a bokmål norvég nyelv között olyan kicsi az eltérés, hogy egy kis gyakorlással és türelemmel ezek a nyelvek kölcsönösen érthetőek egymás számára, különösen írott formában.

A nyelvjárási területeket Dánián belül a főnévi nemek száma alapján lehet behatárolni. Az írott standard nyelvváltozatban (rigsdansk) két nem van, a keleti és az északi nyelvjárásokban három, míg a nyugatiakban csak egy. Azonban a nagymértékben centralizált kulturális és politikai rendszer, a lakosság 40 százalékát magában foglaló fővárosi régió (Koppenhága) a modernkori mobilitással és a médiával karöltve a nyelvjárásokat lassan akcentusokká alakítja. A legtöbb fiatal már csak kevés nyelvjárásbeli szót használ, vagy egyáltalán nem használja azokat. Azt mondják, hogy az egyetlen nem koppenhágai szó, amely az egész országban ismertté válhat, a træls (irritáló).

Híres anyanyelvi beszélők

  • H.C.Andersen (mesemondó)
  • Søren Kierkegaard (filozófus)
  • Karen Blixen (író)
  • Lars von Trier (filmrendező)
  • Mads Mikkelsen (színész)

Tematikus szavak

Mulatságos vagy furcsa hagyományos közmondások és szólások

Vissza az elejére